452,6 millió vendégéjszakát töltöttek el a vendégek az Európai Unió turisztikai szálláshelyein 2024 első negyedévében, 7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – tájékoztatott az Eurostat.
Az unió statisztikai hivatalának adatai szerint havi bontásban a vendégéjszakák száma az alábbiak szerint alakult:
– január: 133,9 millió (+3 százalék 2023 januárjához képest),
– február: 149,2 millió (+6 százalék),
– március: 169,5 millió (+9 százalék).
2024 első három hónapjában az összes vendégéjszaka mintegy 45 százalékát külföldi látogatók tették ki; a tagállamok között ebben a tekintetben (is) jelentősek az eltérések. A külföldi vendégéjszakák aránya Máltán (91 százalék), Cipruson (87 százalék), Luxemburgban (82 százalék) és Ausztriában (78 százalék) volt a legnagyobb 2024. első három hónapjában, míg Lengyelországban, Romániában és Németországban a külföldi vendégek a vendégéjszakáknak csak egyötödét tették ki (rendre 19, 20, illetve 20 százalék).
A külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma éves összevetésben minden tagállamban nőtt, uniós szinten 11 százalékkal (miközben belföldi vendégéjszakák száma csupán 4 százalékkal emelkedett). A külföldi vendégéjszakák száma a legnagyobb mértékben Cipruson (+23 százalék), Horvátországban (+22 százalék), Máltán és Luxemburgban (egyaránt +21 százalék) haladta meg a 2023. első negyedévit; a legkisebb, 3 százalékos növekedést pedig Litvániában, Lengyelországban és Görögországban regisztrálták.
Magyarországon a KSH tájékoztatása szerint a turisztikai szálláshelyeken (kereskedelmi, magán- és egyéb szálláshelyeken) 2024. január–márciusban 7,1 millió vendégéjszakát regisztráltak, 18 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A külföldi vendégek száma 3,7 millió (52 százalék), a belföldi vendégeké 3,4 millió (48 százalék) volt, az előbbi 21, az utóbbi 15 százalékos növekedést jelent 2023első negyedévéhez képest.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.