Több mint 26 éves az „átlag európai fiatal”, amikor elköltözik otthonról

2023. 09. 04., 19:55

2022-ben uniós átlagban 26,4 éves volt „a szülői házból” elköltöző fiatal – tájékoztatott az Eurostat. A magyar ifjak átlagosan 27,1 éves korukban szánják el magukat erre a lépésre.

A legtovább Horvátországban (33,4 év), Szlovákiában (30,8), Görögországban (30,7), Bulgáriában, Spanyolországban (mindkettő 30,3), Máltán (30,1) és Olaszországban (30,0) élvezik az ifjú felnőttek a mamahotel kényelmét. 23 évnél fiatalabb ugyanakkor az „átlagos önálló életet kezdő fiatal” Finnországban (21,3 év), Svédországban (21,4), Dániában (21,7) és Észtországban (22,7).

2012 és 2022 között 14 tagállamban nőtt a szülői házat elhagyó fiatalok átlagéletkora, a legnagyobb mértékben Horvátországban (+1,8 év), Görögországban (+1,7 év) és Spanyolországban (+1,6 év). 2012-ben az EU-ban a legalacsonyabb „költöző” átlagéletkort Svédországban regisztrálták, ahol az akkori 19,9 évesen hagyták el szülői házukat (10 év alatt ez az átlagéletkor 1,5 évvel nőtt).

Uniós átlagot tekintve (sőt, minden tagállamban) a férfiak később hagyják el a szülői házat, mint a nők: a férfiak 27,3, a nők 25,4 éves korukban (2022-es adatok).

A férfiak 9 tagállamban maradnak szüleikkel (legalább) 30 éves korukig (Horvátországban, Bulgáriában, Görögországban, Szlovákiában, Spanyolországban, Olaszországban, Máltán, Szlovéniában, Portugáliában és Horvátországban). Az „átlag nőre” ez csak Horvátországban áll.

A szülői házból elköltöző férfiak és nők átlagéletkora között Romániában volt a legnagyobb, 4,5 éves a különbség 2022-ben (férfiak 29,9, nők 25,4 év), majd Bulgária következik (4,1 év; férfiak 32, nők 28,2 év). Ugyanez a differencia Luxemburgban mindössze fél év volt, de Svédországban, Dániában és Máltán sem haladta meg a 0,7 évet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS