A Közös Agrárpolitika jelene és jövője címmel tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kerekasztal-beszélgetést a XXX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében. Az esemény résztvevői egyetértettek, hogy heves vitákra számíthatunk a Közös Agrárpolitika céljainak, valamint az azok végrehajtásához rendelkezésre álló forrás meghatározásánál.
Kis Miklós Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint egy olyan ötéves periódus elé nézünk, aminek nehéz meghatározni a kimenetelét, lévén az eddigi stabil egyensúly eltűnt, a hangsúly a koalíciók és egyezségek tető alá hozatala felé tolódik el. Ezen folyamat során nem engedhető meg, hogy a gazdálkodók felé kevesebb forrásért cserébe több elvárást támasszunk. Egy olyan egyensúlyi helyzetet kell találnunk, ahol a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság, valamint a versenyképesség támogatását egyformán meg tudjuk valósítani – tette hozzá.
Kis Miklós Zsolt – a beszélgetés résztvevőihez hasonlóan – ezen folyamat közepette heves, akár érzelmi alapú vitákra is számít.
Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke szerint a nyugat-európai társadalomban végbemenő változások már jelenleg is érdemben befolyásolják az agrárpolitika kereteit. A városi társadalom eltávolodott a mezőgazdaságtól, az élelmiszereket olyan természetesnek tekintik, mint a levegőt, és nincsenek tisztában annak
a több százezer családnak a munkájával, aminek köszönhetően ezek a termékek az asztalra kerülnek. Ugyanakkor egyre több, új típusú elvárást támasztanak a termelőkkel és előállítókkal szemben, például a fenntarthatóság, az állatjólét vagy a nyomon követhetőség terén. Ezzel együtt a célokról és az eszközökről folytatott diskurzusok kettéválnak: lesz egy felszínes, szélsőséges kívánalmakat támasztó, érzelmi alapú és egy szakmai alapú vita, amelyek együtt fogják meghatározni a jövőbeni irányokat.
Egyetértés bontakozott ki a beszélgetést résztvevői között abban, hogy az új agrárpolitikával kapcsolatos egyik elvárás az érdemi egyszerűsítés. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója szerint erre már többször volt törekvés, érdemi eredményt azonban még nem sikerült elérni. A szakember szerint olyan egyszerűsítésre van szükség, amit nemcsak az Európai Bizottság, hanem a tagállamok, de főleg a kedvezményezettek is megéreznek.
Ezen cél hangsúlyozása mellett Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke hozzátette, hogy továbbra is szükség van a kisméretű, családi gazdaságokra, valamint ezek együttműködésének támogatására annak érdekében, hogy minél több helyi termék kerüljön a polcokra, növekedjen a hozzáadott érték, és végeredményben minél több bevételi forrás maradjon a gazdálkodóknál.
Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke hozzátette: Erdélyben továbbra is a fenntarthatóságra, a vidékfejlesztésre, valamint a hagyományos gazdálkodásra kell alapozni.
Ezernél is több új lakást kell építeni a következő években Kecskeméten, hogy a település lépést tarthasson a Mercedes-Benz üzemének bővítésével – derült ki a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség fórumán, amelyen az alföldi nagyváros lakhatási helyzetét tekintették át a német autógyártó társaság képviselői ingatlanpiaci szakértőkkel.
Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.