Szélsőséges vitákra számíthatunk a Közös Agrárpolitika kapcsán

2019. 07. 26., 11:45

A Közös Agrárpolitika jelene és jövője címmel tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kerekasztal-beszélgetést a XXX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében. Az esemény résztvevői egyetértettek, hogy heves vitákra számíthatunk a Közös Agrárpolitika céljainak, valamint az azok végrehajtásához rendelkezésre álló forrás meghatározásánál.

Kis Miklós Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint egy olyan ötéves periódus elé nézünk, aminek nehéz meghatározni a kimenetelét, lévén az eddigi stabil egyensúly eltűnt, a hangsúly a koalíciók és egyezségek tető alá hozatala felé tolódik el. Ezen folyamat során nem engedhető meg, hogy a gazdálkodók felé kevesebb forrásért cserébe több elvárást támasszunk. Egy olyan egyensúlyi helyzetet kell találnunk, ahol a környezet- és természetvédelem, a fenntarthatóság, valamint a versenyképesség támogatását egyformán meg tudjuk valósítani – tette hozzá.

Kis Miklós Zsolt – a beszélgetés résztvevőihez hasonlóan – ezen folyamat közepette heves, akár érzelmi alapú vitákra is számít.

Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke szerint a nyugat-európai társadalomban végbemenő változások már jelenleg is érdemben befolyásolják az agrárpolitika kereteit. A városi társadalom eltávolodott a mezőgazdaságtól, az élelmiszereket olyan természetesnek tekintik, mint a levegőt, és nincsenek tisztában annak 

a több százezer családnak a munkájával, aminek köszönhetően ezek a termékek az asztalra kerülnek. Ugyanakkor egyre több, új típusú elvárást támasztanak a termelőkkel és előállítókkal szemben, például a fenntarthatóság, az állatjólét vagy a nyomon követhetőség terén. Ezzel együtt a célokról és az eszközökről folytatott diskurzusok kettéválnak: lesz egy felszínes, szélsőséges kívánalmakat támasztó, érzelmi alapú és egy szakmai alapú vita, amelyek együtt fogják meghatározni a jövőbeni irányokat.

Egyetértés bontakozott ki a beszélgetést résztvevői között abban, hogy az új agrárpolitikával kapcsolatos egyik elvárás az érdemi egyszerűsítés. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója szerint erre már többször volt törekvés, érdemi eredményt azonban még nem sikerült elérni. A szakember szerint olyan egyszerűsítésre van szükség, amit nemcsak az Európai Bizottság, hanem a tagállamok, de főleg a kedvezményezettek is megéreznek.

Ezen cél hangsúlyozása mellett Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke hozzátette, hogy továbbra is szükség van a kisméretű, családi gazdaságokra, valamint ezek együttműködésének támogatására annak érdekében, hogy minél több helyi termék kerüljön a polcokra, növekedjen a hozzáadott érték, és végeredményben minél több bevételi forrás maradjon a gazdálkodóknál.

Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke hozzátette: Erdélyben továbbra is a fenntarthatóságra, a vidékfejlesztésre, valamint a hagyományos gazdálkodásra kell alapozni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 20:10:49
A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara megtartotta hagyományos Gazdasági Évnyitó rendezvényét, amelyen dr. Pogátsa Zoltán közgazdász és Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója tartott előadást, továbbá a VOSZ Veszprém Vármegyei Szervezete és a VKIK együttműködési megállapodását is aláírták.
2024-02-26 19:10:00
A 2023-as év minimális cégszámcsökkenéssel zárult az építőiparban. Az alapítások száma mélypontra, ötezer alá csökkent, míg a megszűnések száma ötezer fölé emelkedett. Az építőipari szektorban tevékenykedő egyéni vállalkozások többsége kivárt, minden hatodik vállalkozó ideiglenesen felfüggesztette tevékenységét.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS