Szellemitulajdon-jogok: három országcsoportra koncentrál az EU

2020. 01. 11., 11:31

A szellemitulajdon-jogok megsértése több milliárd eurós bevételkiesést okoz az európai vállalatoknak, és munkahelyek ezreit veszélyezteti. Az EU három országcsoportra fog összpontosítani.

Az Európai Bizottság közzétette a szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő védelméről és érvényesítéséről szóló legutóbbi jelentését. Bár az előző jelentés közzététele óta történt előrelépés, egyes aggályok továbbra is fennállnak, és számos területen javításra és intézkedésre van szükség – olvasható a testület közleményében. A szellemitulajdon-jogok megsértése világszerte több milliárd eurós bevételkiesést okoz az európai vállalatoknak, és munkahelyek ezreit veszélyezteti. Az EU három országcsoportra fog összpontosítani.

Phil Hogan kereskedelempolitikáért felelős biztos így nyilatkozott: „A szellemi tulajdon – például a védjegyek, a szabadalmak és a földrajzi árujelzők – védelme döntő fontosságú az EU gazdasági növekedése, valamint az innováció ösztönzése és a globális versenyképesség megőrzése szempontjából. Az EU teljes exportjának mintegy 82 százalékát a szellemi tulajdontól függő ágazatok adják. A szellemi tulajdon megsértése – ezen belül a kikényszerített technológiatranszfer, a szellemi tulajdon ellopása, a hamisítás és a kalóztevékenység – évente több százezer munkahelyet fenyeget az EU-ban.  A jelentésben összegyűjtött információk lehetővé teszik, hogy még hatékonyabban védjük az uniós cégeket és munkavállalókat a szellemi tulajdont érintő jogsértésekkel, például a hamisítással vagy a szerzői jogi kalózkodással szemben.”

A szellemitulajdon-jogok védelmére irányuló uniós fellépés földrajzi és tematikus prioritásai az uniós vállalatoknak okozott gazdasági károk mértékén alapulnak. A jelentés hozzá fog járulni az erőfeszítések további összpontosításához és célzottabbá tételéhez. A kiemelten kezelendő országok jelentésben szereplő frissített listáján továbbra is három kategóriába sorolva szerepelnek az országok a problémák nagyságrendje és állandósága szerint:

  1. Kína;
  2. India, Indonézia, Oroszország, Törökország, Ukrajna;
  3. Argentína, Brazília, Ecuador, Malajzia, Nigéria, Szaúd-Arábia és Thaiföld.

A hamisított és kalóz áruk túlnyomó része Kínából érkezik az unióba, mind az értéket, mind a mennyiséget tekintve. Az uniós vámhatóságok által lefoglalt hamisított és kalóz áruk több mint 80 százaléka Kínából és Hongkongból származik.

A szellemitulajdon-jogok magas szintű védelme valamennyi uniós kereskedelmi megállapodás alapvető eleme. A Bizottság ezenkívül a kulcsfontosságú országok és régiók – Kína, Latin-Amerika, Délkelet-Ázsia vagy Afrika – esetében párbeszédekkel, munkacsoportokkal és technikai programokkal is támogatja a szellemitulajdon-jogok védelmét. Az elmúlt két év konkrét intézkedései a következők voltak:

  • technikai segítségnyújtás a nemzetközi szerződésekhez való csatlakozáshoz a szellemitulajdon-jogok területén,
  • tájékoztató szeminárium kisvállalkozások számára a szellemitulajdon-jogok fontosságáról,
  • a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével kapcsolatos képzések vámtisztviselők, bírák és rendőrök számára,
  • képzések a szabadalmi vizsgálók számára,
  • az oltalom alatt álló növényfajták engedélyezéséről szóló képzések.

A Bizottság emellett aktívan hozzájárul a szellemitulajdon-jogok multilaterális szintű védelméhez és érvényesítéséhez, például a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO), a Szellemi Tulajdon Világszervezetével (WPO), valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) való együttműködés révén.

A jelentés rávilágít a növényfajtákhoz kapcsolódó szellemi tulajdon fontosságára is. A növénynemesítés fontos szerepet játszhat a mezőgazdaság termelékenységének és minőségének növelésében, emellett minimálisra csökkenti a környezetre nehezedő nyomást. Az EU ösztönözni kívánja a vonatkozó beruházásokat és kutatásokat, többek között az aszállyal, az árvizekkel, a hőséggel és a magas sótartalommal szemben ellenálló új növények kifejlesztése terén, hogy az Unió hatékonyabban reagáljon az éghajlatváltozás negatív következményeire. Ezért a következő időszakban a növényfajták védelme a Bizottság egyik prioritása lesz.

A szellemi tulajdont intenzíven felhasználó iparágak 2014 és 2016 között mintegy 84 millió európai munkahelyet biztosítottak, és az EU teljes GDP-jének 45 százalékát tették ki. Az uniós export 82 százaélékát a szellemi tulajdont intenzíven felhasználó iparágak állították elő. Ezekben az ágazatokban az EU mintegy 182 milliárd eurós kereskedelmi többlettel rendelkezik. Emellett becslések szerint 121 milliárd euró, azaz az EU-ba irányuló teljes behozatal 6,8%-a származik hamisított vagy kalóz termékekből.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS