Rég nem látott szinten az európai csődeljárások száma, de nagyok az eltérések a szektorok között

2023. 03. 20., 09:10

Közel 27 százalékkal több csődeljárás indult az Európai Unióban 2022 utolsó negyedévében, mint a július–szeptemberi időszakban, ez az Eurostat tájékoztatása szerint hét éve a leggyengébb adat (bár 2022 egészében a csődök száma 12 százalékkal elmarad a 2015 évitől).

A „headline adat” mögött jelentősek az ágazati eltérések. 2022 negyedik negyedévében az iparban, az információs és kommunikációs ágazatban, valamint az építőiparban működő társaságok körében a 2015-ös szint alatt volt a csődök száma (rendre 22,5, 11,3, illetve 10,9 százalékkal). A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén ugyanakkor kétszeresére (+94,5%), a szállítás és raktározás területén pedig két és félszeresére (+147,3%) emelkedett a csődök száma. A kereskedelemben (legyen szó akár a nagy-, akár a kiskereskedelmi ágazatról) gyakorlatilag a hét évvel korábbi szinten maradt a csődök száma.

Az ágazati különbségeket olyan tényezőknek idézték elő, mint – többek között – az, hogy az állami támogatási programok több országban lezárulta, valamint az energia drágulása, amely leginkább a szállítási ágazatot súlyosabban sújtotta – mutattak rá a BNP Paribas elemzői.

A hitelezés területén egyelőre nem kongatnak vészharangokat. Az Európai Bankhatóság 2022 harmadik negyedévéig közzétett adatai szerint csak nagyon kismértékben emelkedik az „alulteljesítő” kihelyezett hitelek aránya: 2022 szeptemberében 9,5 százalék, ami alig haladja meg a fél évvel korábbi 8,7 százalékot. A nemteljesítő kinnlevő hitelek aránya alacsonyabb 2022 március és szeptember között csökkent: 2,6 százalékról 2,1 százalékra. Mindez arra utalhat, hogy a vállalati csődök számának emelkedése miatt az európai bankoknak (egyelőre) nem kell a kockázati költségek jelentős megugrásával számolniuk (részben a 2022 elején felhalmozott jelentős céltartalékoknak köszönhetően).

Forrás: KAVOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 06., 10:20
A februári időszak farsangi összejöveteleinek elmaradhatatlan és népszerű eseménye a tombolasorsolás. A tombolajáték azonban egyben szerencsejáték is, amelyet a szerencsejátékok szervezésére vonatkozó előírások szerint előzetesen be kell jelenteni a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.
2026-02-05 14:15:00
A fizetések átlátható kommunikációja továbbra sem általános, és az uniós bértranszparencia-elvárásokra való felkészültség is vegyes képet mutat – derül ki a Manpower Magyarország „Fizetési és foglalkoztatási trendek” című, 2026 első félévére vonatkozó felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS