Politikai reklámok: elfogadta az Európai Tanács az új rendeletet

2024. 03. 12., 17:10

Az Európai Tanács elfogadta a politikai reklámtevékenység átláthatóságáról és célzott folytatásáról szóló új rendeletet, amelynek célja fellépni az információk manipulálása és a választásokba való külföldi beavatkozás ellen.

A rendelet megkönnyíti a polgárok számára a politikai hirdetések felismerését, annak megértését, hogy azok kinek a nevében készültek, valamint, hogy célzott-e a hirdetés, így a polgárok könnyebben hozhatnak tájékozott döntést. Emellett a rendelet biztosítani fogja, hogy a politikai reklámtevékenységre a magánélethez fűződő jog maradéktalan tiszteletben tartása mellett, valamint a véleményalkotás szabadságát és a szólásszabadságot védelmezve kerüljön sor.

Az új szabályok a választásokkal, népszavazásokkal vagy az uniós szintű vagy tagállami jogalkotási folyamattal kapcsolatos politikai reklámtevékenység átláthatóságára és célzott folytatására vonatkoznak. Nem érintik a politikai hirdetések tartalmát, sem a politikai reklámtevékenység más aspektusait, mint például a politikai kampányok folytatását, amelyekre továbbra is a tagállamok egyedi nemzeti szabályozása alkalmazandó. Nem tartoznak továbbá a hatálya alá a szerkesztői szabadság alá tartozó tartalmak, valamint a személyes minőségben kifejezett vélemények – hangsúlyozza a Tanács közleménye.

A politikai hirdetéseket átláthatósági címkével, valamint egy könnyen visszakereshető átláthatósági közleménnyel kell közzétenni. Ezeknek a politikai hirdetéseket egyértelműen ilyenként kell azonosítaniuk, továbbá meg kell adniuk bizonyos kulcsfontosságú információkat, például meg kell jelölniük a politikai hirdetés reklámozóját, azt a választást vagy népszavazást, amelyhez a hirdetés kapcsolódik, a fizetett összegeket, és azt, hogy használtak-e reklámeljuttatási technikákat.

Az online politikai reklámtevékenység célzott folytatására csak szigorú feltételek mellett lesz lehetőség. Az adatokat az érintettől kell gyűjteni, és csak azt követően lehet felhasználni, hogy az érintett kifejezett és külön felhatalmazást adott azok politikai reklámtevékenységre történő felhasználására. A személyes adatok különleges kategóriái, így a faji vagy etnikai származásra vagy politikai véleményre utaló adatok nem használhatók fel profilalkotásra.

A külföldi beavatkozás megakadályozása érdekében a választások vagy népszavazások előtt három hónappal tilos lesz harmadik országbeli reklámozóknak hirdetési szolgáltatásokat nyújtani.

A magyarul itt olvasható rendeletet alá kell írni, ezután kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, és az azt követő 20. napon hatályba lép. Legtöbb rendelkezését 18 hónappal a rendelet hatálybalépését követően, azaz 2025 őszétől kell alkalmazni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS