„Annak érdekében, hogy ellen tudjunk állni a sokkhatásoknak, javítanunk kell az EU ellenálló képességét.”
Olyan uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélokra van szükség, amelyek segítenek abban, hogy javuljon az uniós polgári védelmi mechanizmusban részt vevő államok ellenálló képessége és a jövőbeli súlyos katasztrófákra és vészhelyzetekre való felkészültsége – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
„Az uniós polgári védelmi mechanizmus több mint 20 éve gyors és hatékony sürgősségi segítségnyújtást biztosít azokban a súlyos katasztrófahelyzetekben, amelyekkel az érintett országok nem tudnak saját erőből megbirkózni. Bámulatos, ahogy a bajbajutottak segítségben részesülnek ezeknek az uniós szolidaritási műveleteknek a keretében. A természeti és az ember okozta katasztrófák azonban egyre gyakoribbá, pusztítóbbá és összetettebbé válnak, hatásuk pedig egyre ritkábban korlátozódik egyetlen ágazatra vagy területre. Miközben fokozatosan a hátunk mögött hagyjuk a koronavírus-válságot, egyre erőteljesebben érzékeljük a klímaválság jelenlétét az Európa-szerte egyre nagyobb területen jelentkező, rendkívül pusztító erdőtüzek, aszályos időszakok és áradások formájában. Eközben Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja sokkhullámokat vált ki Európa-szerte és Európán kívül is. Annak érdekében, hogy ellen tudjunk állni a sokkhatásoknak, javítanunk kell az EU ellenálló képességét. Ehhez jobban meg kell értenünk a kockázati környezetben végbemenő változásokat, és közös irányt kell kialakítanunk. Ha elindulunk ezen az úton, és megerősítjük Európa katasztrófákkal szembeni ellenálló képességét, az EU és tagállamai könnyebben tudják majd a súlyos katasztrófákat megelőzni, azokra felkészülni, és hatásaikkal megbirkózni. Ennek eredményeképpen több életet lehet majd megmenteni, és hatékonyabban meg lehet majd védeni az uniós polgárok biztonságát és megélhetését és az európai természeti környezetet” – mondta Janez Lenarčič válságkezelésért felelős biztos.
Az Európai Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben öt közös „rezilienciacélt” határozott meg.
Annak érdekében, hogy megkezdődjön e célok megvalósítása, az Európai Bizottság öt kiemelt kezdeményezést indít útjára – mindegyik cél kapcsán egyet. Kiemelt kezdeményezést jelent majd például a preparEU páneurópai tájékoztató program elindítása. Ez a program az európai polgárok katasztrófákkal szembeni ellenálló képességgel kapcsolatos ismereteit hivatott bővíteni.
Ha a veszélyhelyzet nagyságrendje meghaladja az adott ország reagálási képességeit, az ország segítséget kérhet az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül. A mechanizmus aktiválását követően az EU Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja koordinálja és finanszírozza az uniós tagállamok és nyolc további részt vevő állam (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Izland, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia és Törökország) által önkéntesen rendelkezésre bocsátott támogatást. Az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélok kiemelt területeket és kapcsolódó konkrét célkitűzéseket határoznak meg annak érdekében, hogy az uniós polgári védelmi mechanizmus és a tagállamok jobban meg tudjanak birkózni a katasztrófahelyzetekkel. Ezek a célok közös referenciapontként jelzik, hogy mit kell tenni a megelőzés és a felkészülés terén arra az esetre, ha egyszerre két vagy annál több országot érintő ilyen katasztrófa következik be.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.