Polgári védelem: öt közös célt határozott meg az Európai Bizottság

Olyan uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélokra van szükség, amelyek segítenek abban, hogy javuljon az uniós polgári védelmi mechanizmusban részt vevő államok ellenálló képessége és a jövőbeli súlyos katasztrófákra és vészhelyzetekre való felkészültsége – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

„Az uniós polgári védelmi mechanizmus több mint 20 éve gyors és hatékony sürgősségi segítségnyújtást biztosít azokban a súlyos katasztrófahelyzetekben, amelyekkel az érintett országok nem tudnak saját erőből megbirkózni. Bámulatos, ahogy a bajbajutottak segítségben részesülnek ezeknek az uniós szolidaritási műveleteknek a keretében. A természeti és az ember okozta katasztrófák azonban egyre gyakoribbá, pusztítóbbá és összetettebbé válnak, hatásuk pedig egyre ritkábban korlátozódik egyetlen ágazatra vagy területre. Miközben fokozatosan a hátunk mögött hagyjuk a koronavírus-válságot, egyre erőteljesebben érzékeljük a klímaválság jelenlétét az Európa-szerte egyre nagyobb területen jelentkező, rendkívül pusztító erdőtüzek, aszályos időszakok és áradások formájában. Eközben Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja sokkhullámokat vált ki Európa-szerte és Európán kívül is. Annak érdekében, hogy ellen tudjunk állni a sokkhatásoknak, javítanunk kell az EU ellenálló képességét. Ehhez jobban meg kell értenünk a kockázati környezetben végbemenő változásokat, és közös irányt kell kialakítanunk. Ha elindulunk ezen az úton, és megerősítjük Európa katasztrófákkal szembeni ellenálló képességét, az EU és tagállamai könnyebben tudják majd a súlyos katasztrófákat megelőzni, azokra felkészülni, és hatásaikkal megbirkózni. Ennek eredményeképpen több életet lehet majd megmenteni, és hatékonyabban meg lehet majd védeni az uniós polgárok biztonságát és megélhetését és az európai természeti környezetet” – mondta Janez Lenarčič válságkezelésért felelős biztos.

Az Európai Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben öt közös „rezilienciacélt” határozott meg.

1. Előrejelzés: a kockázatértékelés, az előrejelzés és a katasztrófakockázat-kezelési tervezés javítása. Tekintettel arra, hogy az EU összetett és egymással kölcsönösen összefüggő kockázatokkal néz szembe, fontos azonosítani a kritikus jelentőségű ágazatokban fennálló sebezhetőségeket és előre jelezni a veszélyeket és a fenyegetéseket.
2. Felkészülés: a lakosság kockázatokkal kapcsolatos tudatosságának és felkészültségének növelése. Ha a lakosság jobban tisztában van a kockázatokkal, és felkészültebben néz szembe velük, az mérsékli a katasztrófák hatását.
3. Riasztás: a korai előrejelzés hatékonyságának növelése. Ha hatékonyabbá tesszük a korai előrejelző rendszereket, gondoskodni tudunk arról, hogy a figyelmeztető üzenetek időben eljussanak a nemzeti, regionális és helyi szinteken lévő megfelelő személyekhez.
4. Reagálás: az uniós polgári védelmi mechanizmus reagálási képességének javítása. Az uniós polgári védelmi mechanizmus reagálási képességének további javításával az EU több segítséget nyújthat ahhoz, hogy orvosolni lehessen a súlyos következményekkel járó hiányosságokat, és el lehessen kerülni a helyzet további romlását azokban az esetekben, amikor a katasztrófa sújtotta ország saját erőből nem képes úrrá lenni a helyzeten.
5. Biztonság: szilárd polgári védelmi rendszer biztosítása. A polgári védelmi rendszereknek a hét minden napján, napi 24 órában működőképesnek kell maradniuk – katasztrófák idején és katasztrófákat követően is is, amikor a legnagyobb szükség van rájuk. Az üzletmenet-folytonossági tervek és eljárások aktualizálása, valamint az ágazatok közötti – többek között a kritikus infrastruktúrák szolgáltatóival folytatott – koordináció és információmegosztás elő fogja segíteni a polgári védelmi rendszerek folyamatos működését.

Annak érdekében, hogy megkezdődjön e célok megvalósítása, az Európai Bizottság öt kiemelt kezdeményezést indít útjára – mindegyik cél kapcsán egyet. Kiemelt kezdeményezést jelent majd például a preparEU páneurópai tájékoztató program elindítása. Ez a program az európai polgárok katasztrófákkal szembeni ellenálló képességgel kapcsolatos ismereteit hivatott bővíteni.

Az uniós polgári védelmi mechanizmus

Ha a veszélyhelyzet nagyságrendje meghaladja az adott ország reagálási képességeit, az ország segítséget kérhet az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül. A mechanizmus aktiválását követően az EU Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja koordinálja és finanszírozza az uniós tagállamok és nyolc további részt vevő állam (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Izland, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia és Törökország) által önkéntesen rendelkezésre bocsátott támogatást. Az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélok kiemelt területeket és kapcsolódó konkrét célkitűzéseket határoznak meg annak érdekében, hogy az uniós polgári védelmi mechanizmus és a tagállamok jobban meg tudjanak birkózni a katasztrófahelyzetekkel. Ezek a célok közös referenciapontként jelzik, hogy mit kell tenni a megelőzés és a felkészülés terén arra az esetre, ha egyszerre két vagy annál több országot érintő ilyen katasztrófa következik be.