Polgári védelem: öt közös célt határozott meg az Európai Bizottság

Polgári védelem: öt közös célt határozott meg az Európai Bizottság
2023. 02. 08., 15:17

„Annak érdekében, hogy ellen tudjunk állni a sokkhatásoknak, javítanunk kell az EU ellenálló képességét.”

Olyan uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélokra van szükség, amelyek segítenek abban, hogy javuljon az uniós polgári védelmi mechanizmusban részt vevő államok ellenálló képessége és a jövőbeli súlyos katasztrófákra és vészhelyzetekre való felkészültsége – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

„Az uniós polgári védelmi mechanizmus több mint 20 éve gyors és hatékony sürgősségi segítségnyújtást biztosít azokban a súlyos katasztrófahelyzetekben, amelyekkel az érintett országok nem tudnak saját erőből megbirkózni. Bámulatos, ahogy a bajbajutottak segítségben részesülnek ezeknek az uniós szolidaritási műveleteknek a keretében. A természeti és az ember okozta katasztrófák azonban egyre gyakoribbá, pusztítóbbá és összetettebbé válnak, hatásuk pedig egyre ritkábban korlátozódik egyetlen ágazatra vagy területre. Miközben fokozatosan a hátunk mögött hagyjuk a koronavírus-válságot, egyre erőteljesebben érzékeljük a klímaválság jelenlétét az Európa-szerte egyre nagyobb területen jelentkező, rendkívül pusztító erdőtüzek, aszályos időszakok és áradások formájában. Eközben Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja sokkhullámokat vált ki Európa-szerte és Európán kívül is. Annak érdekében, hogy ellen tudjunk állni a sokkhatásoknak, javítanunk kell az EU ellenálló képességét. Ehhez jobban meg kell értenünk a kockázati környezetben végbemenő változásokat, és közös irányt kell kialakítanunk. Ha elindulunk ezen az úton, és megerősítjük Európa katasztrófákkal szembeni ellenálló képességét, az EU és tagállamai könnyebben tudják majd a súlyos katasztrófákat megelőzni, azokra felkészülni, és hatásaikkal megbirkózni. Ennek eredményeképpen több életet lehet majd megmenteni, és hatékonyabban meg lehet majd védeni az uniós polgárok biztonságát és megélhetését és az európai természeti környezetet” – mondta Janez Lenarčič válságkezelésért felelős biztos.

Az Európai Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben öt közös „rezilienciacélt” határozott meg.

  1. Előrejelzés: a kockázatértékelés, az előrejelzés és a katasztrófakockázat-kezelési tervezés javítása. Tekintettel arra, hogy az EU összetett és egymással kölcsönösen összefüggő kockázatokkal néz szembe, fontos azonosítani a kritikus jelentőségű ágazatokban fennálló sebezhetőségeket és előre jelezni a veszélyeket és a fenyegetéseket.
  2. Felkészülés: a lakosság kockázatokkal kapcsolatos tudatosságának és felkészültségének növelése. Ha a lakosság jobban tisztában van a kockázatokkal, és felkészültebben néz szembe velük, az mérsékli a katasztrófák hatását.
  3. Riasztás: a korai előrejelzés hatékonyságának növelése. Ha hatékonyabbá tesszük a korai előrejelző rendszereket, gondoskodni tudunk arról, hogy a figyelmeztető üzenetek időben eljussanak a nemzeti, regionális és helyi szinteken lévő megfelelő személyekhez.
  4. Reagálás: az uniós polgári védelmi mechanizmus reagálási képességének javítása. Az uniós polgári védelmi mechanizmus reagálási képességének további javításával az EU több segítséget nyújthat ahhoz, hogy orvosolni lehessen a súlyos következményekkel járó hiányosságokat, és el lehessen kerülni a helyzet további romlását azokban az esetekben, amikor a katasztrófa sújtotta ország saját erőből nem képes úrrá lenni a helyzeten.
  5. Biztonság: szilárd polgári védelmi rendszer biztosítása. A polgári védelmi rendszereknek a hét minden napján, napi 24 órában működőképesnek kell maradniuk – katasztrófák idején és katasztrófákat követően is is, amikor a legnagyobb szükség van rájuk. Az üzletmenet-folytonossági tervek és eljárások aktualizálása, valamint az ágazatok közötti – többek között a kritikus infrastruktúrák szolgáltatóival folytatott – koordináció és információmegosztás elő fogja segíteni a polgári védelmi rendszerek folyamatos működését.

Annak érdekében, hogy megkezdődjön e célok megvalósítása, az Európai Bizottság öt kiemelt kezdeményezést indít útjára – mindegyik cél kapcsán egyet. Kiemelt kezdeményezést jelent majd például a preparEU páneurópai tájékoztató program elindítása. Ez a program az európai polgárok katasztrófákkal szembeni ellenálló képességgel kapcsolatos ismereteit hivatott bővíteni.

Az uniós polgári védelmi mechanizmus

Ha a veszélyhelyzet nagyságrendje meghaladja az adott ország reagálási képességeit, az ország segítséget kérhet az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül. A mechanizmus aktiválását követően az EU Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja koordinálja és finanszírozza az uniós tagállamok és nyolc további részt vevő állam (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Izland, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia és Törökország) által önkéntesen rendelkezésre bocsátott támogatást. Az uniós katasztrófavédelmi rezilienciacélok kiemelt területeket és kapcsolódó konkrét célkitűzéseket határoznak meg annak érdekében, hogy az uniós polgári védelmi mechanizmus és a tagállamok jobban meg tudjanak birkózni a katasztrófahelyzetekkel. Ezek a célok közös referenciapontként jelzik, hogy mit kell tenni a megelőzés és a felkészülés terén arra az esetre, ha egyszerre két vagy annál több országot érintő ilyen katasztrófa következik be.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.