A március–júliusi időszakban stabilan 6,0 százalékos uniós munkanélküliségi ráta 2024. augusztusban 5,9 százalékra mérséklődött.
Az Eurostat becslése szerint 2024. augusztusban az EU-ban élő munkanélküliek száma 13,027 millió volt, 108 ezerrel kevesebb, mint egy hónappal korábban és 142 ezerrel kevesebb, mint 2023 augusztusában (amikor szintén 6,0 százalékos volt a munkanélküliség). A nők körében az uniós munkanélküliségi ráta 6,1, a férfiaknál 5,7 százalék volt 2024. augusztusban.
A munkanélküliségi ráta Csehországban volt a legalacsonyabb (2,6 százalék), Spanyolországban pedig a legmagasabb (11,3 százalék). A 4,3 százalékos magyarországi (és a vele egyenlő írországi) mutatónál a cseh adaton kívül a 2,9 százalékos lengyel, a 3,0 százalékos máltai, a 3,3 százalékos szlovén, a 3,5 százalékos német, a 3,7 százalékos holland és a 4,0 százalékos bolgár ráta volt alacsonyabb.
A 25 évnél fiatalabbak körében a munkanélküliség 14,3 százalékos volt 2024. augusztusban, ez 2,766 millió aktívan állást kereső fiatalt jelentett. A fiatal munkanélküliek száma júliushoz viszonyítva 50 ezerrel, éves összevetésben pedig 102 ezerrel csökkent. Az „ifjúsági munkanélküliségi ráta” a legalacsonyabb Németországban (6,8 százalék), a legmagasabb Spanyolországban (24,7 százalék) volt, Magyarországon pedig 15,2 százalék.
Kiemelkedő magyar teljesítményeket díjaztak.
A paksi bővítésben felpörögtek az építési munkálatok, a következő fontos lépés az első beton, amely legkésőbb 2025. január-februárig várható – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.