Online szállásfoglalás: nem a fővárosok éve volt 2021

2022. 07. 27., 17:27

2021-ben a vendégek mintegy 364 millió éjszakát töltöttek az Airbnb, a Booking, az Expedia Group és a Tripadvisor által az EU-ban lefoglalt rövid távra bérelhető szálláshelyeken, 34 százalékkal többet, mint egy évvel korában, de még mindig 29 százalékkal kevesebbet, mint a COVID-19 járvány előtti évben, 2019-ben – tájékoztatott az Eurostat.

Az Európai Bizottság és a négy platform között 2020 márciusában állapodott meg, innen származnak az unió statisztikai hivatalának „hivatalos, bár kísérleti jellegű” adatai.

A vendégéjszaka-foglalások száma 2021 elején – a járvány második hulláma miatt – még nagyon jelentős visszaesést mutatott (januárban 59,7 százalékos volt a mínusz 2019-hez képest), nyáron azonban a korlátozások enyhítése miatt már megközelítette a járvány előtti szinteket. Júliusban és augusztusban 73,7 és 88,4 millió vendégéjszakát töltöttek el a turisták a platformok által kínált szálláshelyeken, ez a 2019 júliusi és augusztusi rekordértékek 85,9, illetve 91,2 százaléka. A foglalások ősszel és télen is magasak maradtak, a 2020 és 2021 közötti mintegy 90 millió vendégéjszaka-növekedést tehát az év második felében sikerült elérni.

Nem minden régió éledt fel egyformán. A 2019-es szintektől a Földközi-tenger menti part menti régiói, a fővárosi régiók, valamint az alpesi téli desztinációk voltak legtávolabb. A 2019-ben még legalább 1 millió vendégéjszakával dicsekedő régiók közül a legnagyobb éves visszaesést Prágában (mínusz 81,9 százalék), az írországi Eastern and Midland régióban (mínusz 76,2 százalék), Budapesten (mínusz 72,9 százalék), Bécsben (mínusz 66,3 százalék) és az olaszországi Lazióban (mínusz 64,8 százalék) regisztrálták (valamennyi az adott ország fővárosának régiója). Katalóniában 10,7 millió foglalást rögzítettek, ami 48,5 százalékos visszaesést jelent a 2019-es, 20 millió fölötti mutatóhoz képest (amivel a régió abban az évben az unió „bronzérmese” volt).

Franciaország, Belgium, Hollandia, Svédország, Finnország, Lengyelország és Románia több régiójának ugyanakkor tavaly már sikerült meghaladnia a 2019-es vendégéjszakák számát is, Franciaország vidéki régiói teljesítettek a legjobban.

Több olyan városi úti cél volt azonban tavaly, ahol az online rendelésszám a 2019-es adatok felét sem érte el, a legsúlyosabb visszaeséssel Prága (18,1 százalék), Budapest (27,1 százalék) és Róma (30,5 százalék) szembesült.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS