Nyolc EU-tagállamban volt alacsonyabb a munkanélküliség a magyarországinál 2024 májusában

2024. 07. 03., 01:10

Ahogy 2023 májusában és 2024. márciusban és áprilisban, 2024 májusában is 6,0 százalékos volt a munkanélküliségi ráta az Európai Unióban.

Az Eurostat becslése szerint 2024. májusban az EU-ban élő munkanélküliek száma 13,200 millió volt, 13 ezerrel több, mint egy hónappal korábban és 163 ezerrel több, mint 2023 májusában.

A 15–74 évesek körében mért 6 százalékos májusi munkanélküliség a 6,3 százalékos „női” és az 5,8 százalékos „férfi ráta” eredője.

A munkanélküliségi ráta Csehországban volt a legalacsonyabb (2,7 százalék) és Spanyolországban a legmagasabb (11,7 százalék). A 4,3 százalékos magyarországi mutatónál a cseh adaton kívül a 3,0 százalékos lengyel, az egyaránt 3,2 százalékos szlovén és máltai, a 3,3 százalékos német, a 3,6 százalékos holland, a 4,0 százalékos ír és a 4,1 százalékos ciprusi ráta alacsonyabb.

A 25 évnél fiatalabbak körében a munkanélküliség 14,4 százalékos volt 2024. májusban, ez 2,828 millió aktívan állást kereső fiatalt jelentett. A fiatal munkanélküliek száma éves összevetésben 80 ezerrel nőtt, 2024. áprilishoz viszonyítva azonban 13 ezerrel csökkent.

Az „ifjúsági munkanélküliségi ráta” a legalacsonyabb Németországban (6,0 százalék), a legmagasabb Spanyolországban (26,6 százalék) volt, Magyarországon pedig 13,2 százalék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS