Nőtt az Európai Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott kérelmek száma 2023-ban

2024. 03. 20., 14:10

A digitalizáció és a „zöld” átállás technológiai fejlesztési igényeivel összhangban 2,9 százalékkal nőtt tavaly a szabadalmi bejelentések száma az Európai Szabadalmi Hivatalnál. A legnagyobb számban amerikai cégek nyújtottak be kérelmet, legnagyobb abszolút növekedést pedig kínai és dél-koreai szabadalmi kérelmek érték el.

Az EPO Európai Szabadalmi Hivatal (European Patent Office) honlapján publikált jelentés szerint 2023-ban rekordszámú, 199 275 bejelentés érkezett be.

A globális kihívások kezelését szolgáló innováció egyre nagyobb teret nyer a technológiai fejlesztésben. A legújabb fejlesztések közül sok a digitális és zöld technológiákra épül, amelyek egy egészségesebb, jobban összekapcsolt világot szolgálnak.

Új, ágazatokon átívelő szinergiák alakulnak ki, amelyeket gyakran a mesterséges intelligencia és a tisztább, energiahatékonyabb megoldások iránti igény hajt. Az európai pályázók körében a növekedés stabil, az Európán kívülről érkező pályázatok aránya pedig növekszik.

A tíz legaktívabb szabadalmi terület közül nyolcban növekedés volt tapasztalható. A leggyorsabban, 12,2 százalékkal a tiszta energiával kapcsolatos találmányokat és az akkumulátortechnológiát magába foglaló villamosgépek, készülékek és energia területen nőtt a benyújtott kérelmek száma. A digitális kommunikáció 8,6 százalékos növekedést ért el, a biotechnológia 5,9 százalékosat.

Az európai szabadalmi hivatalnál 2023-ban is a Huawei volt a vezető szabadalmi bejelentő, amely a Kínából érkező bejelentések egynegyedét tette ki, majd a Samsung és az LG következett, amelyek a DélKoreából érkező bejelentések kétharmadát adták. Az első öt helyezettet a Qualcomm és az Ericsson egészítette ki. Az első tízben négy európai, két koreai, két amerikai, valamint egy-egy kínai és japán vállalat szerepelt.

Minden négy európai szabadalmi bejelentésből egyet egyéni feltaláló vagy kis- és középvállalkozás nyújtott be. Az európai egyetemek és állami kutatószervezetek által benyújtott bejelentések aránya szerény emelkedéssel 8 százalék lett.

Az európai bejelentők által benyújtott kérelmek száma 1,8 százalékkal nőtt és 43,0 százalékos arányt ért el. Továbbra is a német kérelmezők állnak az élen, az összes bejelentés 12,5 százalékával.

A 2023-as bejelentések első öt származási országa sorrendben az Egyesült Államok 0,4 százalékos növekedéssel, az összes bejelentés közel negyedéve, Németország 1,4 százalékos növekedéssel, Japán 0,3 százalékos csökkenéssel, a Kína 8,8 százalékos növekedéssel és a 21,0 százalékos növekedéssel az első ötbe újonnan belépő Dél-Korea. Az egy lakosra jutó bejelentések számával továbbra is Svájc vezeti a ranglistát. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS