Nincsenek az Európai Unió „éltanulói” között a magyar felnőttek

2023. 10. 17., 16:52

Uniós átlagban a 25–64 évesek 11,9 százaléka vett részt valamilyen oktatásban vagy képzésben 2022-ben; ezt az átlagot az EU 240 régiójából 96 érte el vagy haladta meg.

Az Eurostat adatai szerint az uniós átlag feletti a magukat továbbképző felnőttek aránya Dánia, Spanyolország, Hollandia, Ausztria, Szlovénia, Finnország és Svédország valamennyi régiójában, továbbá (az egyetlen NUTS 2 szintű régiónak tekintett) Észtországban, Luxemburgban és Máltán is.  

24 olyan régió van az EU-ban, ahol a 25–64 évesek legalább egynegyede részt vett oktatásban és képzésben (a kérdezést megelőző négy hét során). Svédország 8 régiójában a részvételi arány magasabb volt, mint az EU bármely más régiójában, és Stockholmban (38,1 százalék) volt a legmagasabb. Ebbe a csoportba tartozott Dánia mind az 5 régiója, Hollandia 12 régiója közül 9. Dániában és Hollandiában is a főváros régiójában regisztrálták a legmagasabb rátát, de a 24-es elitbe került Helsinki és Pozsony régiója is.

29 olyan uniós régió volt 2022-ben, ahol 5,0 százalék alatt volt a felnőttoktatásban és -képzésben részt vevők aránya: ide tartozik Bulgária (mind a) 6 régiója, a 12 görög régióból 10, a 4 horvát régióból 3, valamint 5 lengyelországi, 3 romániai, valamint egy-egy belgiumi és németországi régió.

A magyar régiók

A magyarországi régiókban a felnőttképzésben részt vevők aránya a következőképpen alakult 2022-ben (valamennyi adat elmarad az uniós átlagtól):
– Nyugat-Dunántúl: 6,4 százalék
– Közép-Magyarország: 6,8 százalék
– Közép-Dunántúl: 7,0 százalék
– Észak-Alföld: 8,2 százalék
– Dél-Alföld: 8,3 százalék
– Észak-Magyarország: 8,5
– Dél-Dunántúl: 10,6 százalék

Nők és férfiak

2022-ben a 25–64 éves nők 12,9 százaléka vett részt oktatásban vagy képzésben, a férfiaknál ez az arány alacsonyabb, 10,8 százalék volt.

A nők aránya különösen azokban a régiókban volt sokkal magasabb, mint a férfiaké, ahol az átlagos ráta is magas volt. (A svéd régiókban például 11,5–17,6 százalékponttal magasabb volt a „női ráta”, mint a férfiaké.)  

A felnőttoktatásban és -képzésben részt vevő férfiak aránya Németországban (13 régió), Romániában (5 régió), Csehországban (4 régió), Olaszországban (szintén 4 régió, főként északon), Görögországban és Szlovákiában (mindkettő 3 régió) haladta meg a nőkét.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS