Nincsenek az Európai Unió „éltanulói” között a magyar felnőttek

2023. 10. 17., 16:52

Uniós átlagban a 25–64 évesek 11,9 százaléka vett részt valamilyen oktatásban vagy képzésben 2022-ben; ezt az átlagot az EU 240 régiójából 96 érte el vagy haladta meg.

Az Eurostat adatai szerint az uniós átlag feletti a magukat továbbképző felnőttek aránya Dánia, Spanyolország, Hollandia, Ausztria, Szlovénia, Finnország és Svédország valamennyi régiójában, továbbá (az egyetlen NUTS 2 szintű régiónak tekintett) Észtországban, Luxemburgban és Máltán is.  

24 olyan régió van az EU-ban, ahol a 25–64 évesek legalább egynegyede részt vett oktatásban és képzésben (a kérdezést megelőző négy hét során). Svédország 8 régiójában a részvételi arány magasabb volt, mint az EU bármely más régiójában, és Stockholmban (38,1 százalék) volt a legmagasabb. Ebbe a csoportba tartozott Dánia mind az 5 régiója, Hollandia 12 régiója közül 9. Dániában és Hollandiában is a főváros régiójában regisztrálták a legmagasabb rátát, de a 24-es elitbe került Helsinki és Pozsony régiója is.

29 olyan uniós régió volt 2022-ben, ahol 5,0 százalék alatt volt a felnőttoktatásban és -képzésben részt vevők aránya: ide tartozik Bulgária (mind a) 6 régiója, a 12 görög régióból 10, a 4 horvát régióból 3, valamint 5 lengyelországi, 3 romániai, valamint egy-egy belgiumi és németországi régió.

A magyar régiók

A magyarországi régiókban a felnőttképzésben részt vevők aránya a következőképpen alakult 2022-ben (valamennyi adat elmarad az uniós átlagtól):
– Nyugat-Dunántúl: 6,4 százalék
– Közép-Magyarország: 6,8 százalék
– Közép-Dunántúl: 7,0 százalék
– Észak-Alföld: 8,2 százalék
– Dél-Alföld: 8,3 százalék
– Észak-Magyarország: 8,5
– Dél-Dunántúl: 10,6 százalék

Nők és férfiak

2022-ben a 25–64 éves nők 12,9 százaléka vett részt oktatásban vagy képzésben, a férfiaknál ez az arány alacsonyabb, 10,8 százalék volt.

A nők aránya különösen azokban a régiókban volt sokkal magasabb, mint a férfiaké, ahol az átlagos ráta is magas volt. (A svéd régiókban például 11,5–17,6 százalékponttal magasabb volt a „női ráta”, mint a férfiaké.)  

A felnőttoktatásban és -képzésben részt vevő férfiak aránya Németországban (13 régió), Romániában (5 régió), Csehországban (4 régió), Olaszországban (szintén 4 régió, főként északon), Görögországban és Szlovákiában (mindkettő 3 régió) haladta meg a nőkét.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS