Nincsenek az Európai Unió „éltanulói” között a magyar felnőttek

2023. 10. 17., 16:52

Uniós átlagban a 25–64 évesek 11,9 százaléka vett részt valamilyen oktatásban vagy képzésben 2022-ben; ezt az átlagot az EU 240 régiójából 96 érte el vagy haladta meg.

Az Eurostat adatai szerint az uniós átlag feletti a magukat továbbképző felnőttek aránya Dánia, Spanyolország, Hollandia, Ausztria, Szlovénia, Finnország és Svédország valamennyi régiójában, továbbá (az egyetlen NUTS 2 szintű régiónak tekintett) Észtországban, Luxemburgban és Máltán is.  

24 olyan régió van az EU-ban, ahol a 25–64 évesek legalább egynegyede részt vett oktatásban és képzésben (a kérdezést megelőző négy hét során). Svédország 8 régiójában a részvételi arány magasabb volt, mint az EU bármely más régiójában, és Stockholmban (38,1 százalék) volt a legmagasabb. Ebbe a csoportba tartozott Dánia mind az 5 régiója, Hollandia 12 régiója közül 9. Dániában és Hollandiában is a főváros régiójában regisztrálták a legmagasabb rátát, de a 24-es elitbe került Helsinki és Pozsony régiója is.

29 olyan uniós régió volt 2022-ben, ahol 5,0 százalék alatt volt a felnőttoktatásban és -képzésben részt vevők aránya: ide tartozik Bulgária (mind a) 6 régiója, a 12 görög régióból 10, a 4 horvát régióból 3, valamint 5 lengyelországi, 3 romániai, valamint egy-egy belgiumi és németországi régió.

A magyar régiók

A magyarországi régiókban a felnőttképzésben részt vevők aránya a következőképpen alakult 2022-ben (valamennyi adat elmarad az uniós átlagtól):
– Nyugat-Dunántúl: 6,4 százalék
– Közép-Magyarország: 6,8 százalék
– Közép-Dunántúl: 7,0 százalék
– Észak-Alföld: 8,2 százalék
– Dél-Alföld: 8,3 százalék
– Észak-Magyarország: 8,5
– Dél-Dunántúl: 10,6 százalék

Nők és férfiak

2022-ben a 25–64 éves nők 12,9 százaléka vett részt oktatásban vagy képzésben, a férfiaknál ez az arány alacsonyabb, 10,8 százalék volt.

A nők aránya különösen azokban a régiókban volt sokkal magasabb, mint a férfiaké, ahol az átlagos ráta is magas volt. (A svéd régiókban például 11,5–17,6 százalékponttal magasabb volt a „női ráta”, mint a férfiaké.)  

A felnőttoktatásban és -képzésben részt vevő férfiak aránya Németországban (13 régió), Romániában (5 régió), Csehországban (4 régió), Olaszországban (szintén 4 régió, főként északon), Görögországban és Szlovákiában (mindkettő 3 régió) haladta meg a nőkét.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.
2026-10-14 13:25:00
Október 14-én zárul a vagyonadóról szóló jogszabály társadalmi egyeztetése, az azonban már most látszik, hogy a tervezet kulcskockázata az adózók szempontjából az értékelés lesz: egy lakás, cég vagy műkincs adóalapba kerülő értéke sokszor egészen más lehet, mint amire a tulajdonos számít. A BDO szakértői 5+1 pontban szedték össze azokat a szempontokat, melyekre kiemelt hangsúlyt kell helyezni.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS