Nem mozdul el 6 százalékról az uniós munkanélküliség

2024. 08. 01., 12:40

Ahogy a megelőző három hónapban, 2024 júniusában is 6,0 százalékos volt a munkanélküliségi ráta az Európai Unióban.

Az Eurostat becslése szerint 2024. júniusban az EU-ban élő munkanélküliek száma 13,258 millió volt, 52 ezerrel több, mint egy hónappal korábban és 188 ezerrel több, mint 2023 júniusában. A nők körében az uniós munkanélküliségi ráta 6,3, a férfiaknál 5,8 százalék volt 2024. júniusban.

A munkanélküliségi ráta Csehországban volt a legalacsonyabb (2,7 százalék), Spanyolországban pedig a legmagasabb (11,5 százalék). A 4,3 százalékos magyarországi mutatónál a cseh adaton kívül a 3,0 százalékos lengyel, az egyaránt 3,1 százalékos szlovén és máltai, a 3,4 százalékos német, a 3,6 százalékos holland és a 4,2 százalékos ír ráta alacsonyabb.

A 25 évnél fiatalabbak körében a munkanélküliség 14,4 százalékos volt 2024. májusban, ez 2,831 millió aktívan állást kereső fiatalt jelentett. A fiatal munkanélküliek száma éves összevetésben 18 ezerrel nőtt, 2024. májushoz viszonyítva azonban 2 ezerrel csökkent.

Az „ifjúsági munkanélküliségi ráta” a legalacsonyabb Németországban (6,2 százalék), a legmagasabb Spanyolországban (25,9 százalék) volt, Magyarországon pedig 12,7 százalék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS