Eredményre vezetett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének határozott kiállása és brüsszeli demonstrációja, valamint a Magyar Kormány következetes fellépése. Győzött a józan ész: a gazdálkodók és a magyar vidék számára kedvezőbben alakul az uniós Közös Agrárpolitika.
Megállapodás született az Európai Parlament (EP) és – a tagországok agrárminisztereinek álláspontját képviselő – Európai Unió Tanácsa (Tanács) között a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának kulcskérdéseiről. Sikerült elérni, hogy ne növekedjenek irreális mértékben a gazdákkal szembeni környezeti elvárások, illetve, hogy észszerű feltételek teljesítésével legyenek hozzáférhetőek a gazdálkodók számára létfontosságú támogatások.
Történt mindez az után, hogy május végén Brüsszelben felfüggesztették az uniós csúcsszervezetek tárgyalását. Ugyanis – bár a tagállamok agrárminiszterei egységesen léptek fel a gazdálkodóik érdekében – az EP baloldali liberális képviselői újabb képtelen ötletekkel álltak elő.
A NAK és a MAGOSZ emiatt határozottan felemelte a hangját, a magyar gazdák üzenetét tolmácsolva Brüsszelnek, támogatva a kormány álláspontját, hogy ne kerüljenek versenyhátrányba a gazdák és ne dráguljanak az élelmiszerek. A brüsszeli bürokraták és az EP a gazdálkodók számára teljesíthetetlen követelményeket akartak meghatározni.
Légből kapott, vágyvezérelt ötleteikkel az agrárium jövőjét, és ezzel sok millió ember megélhetését, a kontinens élelmiszerbiztonságát veszélyeztették. A földtől teljesen elrugaszkodott javaslatok jelentős versenyhátrányt okoztak volna az európai, így a magyar gazdáknak; előnyt biztosítva az Unión kívüli, ellenőrizetlen élelmiszereknek; jelentős élelmiszerár-emelkedést indukálva.
A NAK és a MAGOSZ felszólította az EP-t, hogy ne okozzanak versenyhátrányt a gazdáknak. A tagországok kormányai egyöntetűen a gazdálkodók érdekeit képviselték, az egyes országok gazdaszervezetei, érdekképviseletei pedig közösen is hangot adtak az EP ötleteivel szembeni felháborodásuknak.
Az aláírásgyűjtés mellett június 25-én a NAK és a MAGOSZ is részt vett a Brüsszelben tartott nemzetközi gazdademonstráción, ahol Győrffy Balázs, a NAK elnöke is felszólalt, egyértelműen átadva a magyar gazdák üzenetét. Végül a Tanács és az EP a napokban előzetes megállapodást kötött a KAP kulcskérdéseiről.
A megállapodással sikerült elérni, hogy a termelők teljesíthető feltételek mellett kapják meg 2023-tól is a támogatásokat. A tagállamoknak a közvetlen kifizetések 25 százalékát kell az agro-ökológiai alapprogramra fordítaniuk. Tíz hektáros birtokméret alatt a gazdáknak nem kell megfelelniük a vetésforgóra és a nem termő területekre vonatkozó szigorú követelményeknek. Sikerült megőrizni a termeléshez kötött támogatások jelenlegi 13+2 százalékos mértékét, és a ciklus elején az átmeneti nemzeti támogatásokat is tovább lehet vinni a mostani szinten.
Kevésen múlott, hogy – indokolatlan szigorításokkal – nem lehetetlenült el az európai mezőgazdaság jövője. A magyar gazdák, a kamara, a kormány és a többi uniós ország agrárminiszterének összefogása eredményt hozott: győzött a józan ész.
A megállapodásban foglaltak konkrét jogszabályi szövegbe foglalására a július 1-jétől induló szlovén elnökség alatt kerül sor, a tagállami KAP Stratégiai terveket pedig 2021. december 31-ig kell benyújtani az Európai Bizottság felé. Az új KAP szabályozást – a kétéves átmeneti időszak után – 2023. január 1-jétől kell majd alkalmazni.
Magyarország sikeresen jelentette be a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó beruházásokhoz nyújtható támogatási programját.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.