Nem lehetetleníti el a gazdákat az EU Közös Agrárpolitikája

2021. 07. 01., 14:00

Eredményre vezetett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének határozott kiállása és brüsszeli demonstrációja, valamint a Magyar Kormány következetes fellépése. Győzött a józan ész: a gazdálkodók és a magyar vidék számára kedvezőbben alakul az uniós Közös Agrárpolitika.

Megállapodás született az Európai Parlament (EP) és – a tagországok agrárminisztereinek álláspontját képviselő – Európai Unió Tanácsa (Tanács) között a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjának kulcskérdéseiről. Sikerült elérni, hogy ne növekedjenek irreális mértékben a gazdákkal szembeni környezeti elvárások, illetve, hogy észszerű feltételek teljesítésével legyenek hozzáférhetőek a gazdálkodók számára létfontosságú támogatások.

Történt mindez az után, hogy május végén Brüsszelben felfüggesztették az uniós csúcsszervezetek tárgyalását. Ugyanis – bár a tagállamok agrárminiszterei egységesen léptek fel a gazdálkodóik érdekében – az EP baloldali liberális képviselői újabb képtelen ötletekkel álltak elő.

A NAK és a MAGOSZ emiatt határozottan felemelte a hangját, a magyar gazdák üzenetét tolmácsolva Brüsszelnek, támogatva a kormány álláspontját, hogy ne kerüljenek versenyhátrányba a gazdák és ne dráguljanak az élelmiszerek. A brüsszeli bürokraták és az EP a gazdálkodók számára teljesíthetetlen követelményeket akartak meghatározni.

Légből kapott, vágyvezérelt ötleteikkel az agrárium jövőjét, és ezzel sok millió ember megélhetését, a kontinens élelmiszerbiztonságát veszélyeztették. A földtől teljesen elrugaszkodott javaslatok jelentős versenyhátrányt okoztak volna az európai, így a magyar gazdáknak; előnyt biztosítva az Unión kívüli, ellenőrizetlen élelmiszereknek; jelentős élelmiszerár-emelkedést indukálva.

A NAK és a MAGOSZ felszólította az EP-t, hogy ne okozzanak versenyhátrányt a gazdáknak. A tagországok kormányai egyöntetűen a gazdálkodók érdekeit képviselték, az egyes országok gazdaszervezetei, érdekképviseletei pedig közösen is hangot adtak az EP ötleteivel szembeni felháborodásuknak.

Az aláírásgyűjtés mellett június 25-én a NAK és a MAGOSZ is részt vett a Brüsszelben tartott nemzetközi gazdademonstráción, ahol Győrffy Balázs, a NAK elnöke is felszólalt, egyértelműen átadva a magyar gazdák üzenetét. Végül a Tanács és az EP a napokban előzetes megállapodást kötött a KAP kulcskérdéseiről.

A megállapodással sikerült elérni, hogy a termelők teljesíthető feltételek mellett kapják meg 2023-tól is a támogatásokat. A tagállamoknak a közvetlen kifizetések 25 százalékát kell az agro-ökológiai alapprogramra fordítaniuk. Tíz hektáros birtokméret alatt a gazdáknak nem kell megfelelniük a vetésforgóra és a nem termő területekre vonatkozó szigorú követelményeknek. Sikerült megőrizni a termeléshez kötött támogatások jelenlegi 13+2 százalékos mértékét, és a ciklus elején az átmeneti nemzeti támogatásokat is tovább lehet vinni a mostani szinten.

Kevésen múlott, hogy – indokolatlan szigorításokkal – nem lehetetlenült el az európai mezőgazdaság jövője. A magyar gazdák, a kamara, a kormány és a többi uniós ország agrárminiszterének összefogása eredményt hozott: győzött a józan ész.

A megállapodásban foglaltak konkrét jogszabályi szövegbe foglalására a július 1-jétől induló szlovén elnökség alatt kerül sor, a tagállami KAP Stratégiai terveket pedig 2021. december 31-ig kell benyújtani az Európai Bizottság felé. Az új KAP szabályozást – a kétéves átmeneti időszak után – 2023. január 1-jétől kell majd alkalmazni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.