2023 második negyedévében az Európai Unió energiaimportja értékben 39,4 százalékkal, nettó tömegben számolva pedig 11,3 százalékkal csökkent éves összevetésben – tájékoztatott az Eurostat.
Az unió statisztikai hivatalának tájékoztatása szerint a 2021-ben és 2022-ben regisztrált növekedés után a trend 2023-ban fordult meg, az első negyedévben értékben 26,5 százalékos, tömegben 6,1 százalékos csökkent a „harmadik országokból” importált energia.
A nettó tömeget tekintve Oroszország részesedése az EU kőolaj- és földgázimportjából 2022 második negyedéve óta folyamatosan csökken.
Az Oroszországból származó kőolajimport a 2022 második negyedévi 8,7 millió tonnás havi átlagról az idei második negyedévben 1,6 millió tonnára csökkent (mínusz 82 százalék), eközben a többi EU-n kívüli kereskedelmi partnertől származó behozatal 31,5 millió tonnáról 37,3 millió tonnára nőtt.
Oroszország részesedése az EU teljes kőolajimportjából 2023 második negyedévében 4,0 százalék volt, ami nagy visszaesés a 2022. április–júniusi 21,6 százalékhoz képest.
Az EU földgázimportja 2023 második negyedévében jelentősen (nettó tömegben 17 százalékkal) volt kisebb a 2022 azonos negyedévi volumennél. (Ebben szerepet játszhat, hogy a tagállamok kötelezettséget vállaltak a gázfogyasztás csökkentésére.) Az Oroszországból származó földgázimport is jelentősen csökkent: a havi átlag 2022 második negyedévében 5,1 millió tonna volt, 2023 második negyedévében pedig már csak 2,5 millió tonna.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.