Már három EU-tagállamban 20 százalék feletti az infláció

Már három EU-tagállamban 20 százalék feletti az infláció
2022. 07. 31., 10:49

Az előző hónaphoz viszonyítva mindössze 0,1 százalékkal emelkedtek júliusban a fogyasztói árak az eurózónában, az éves inflációs ráta 8,6 százalékról 8,9 százalékra nőtt – tájékoztatott az Eurostat.

A közös pénzt használó blokkban is az éves szinten közel 40 százalékkal dráguló energia húzza fel elsősorban az inflációt, az energiatermékeket figyelmen kívül hagyva az éves ráta 5,4 százalék.

A feldolgozatlan élelmiszerek árszintje 11,0 százalékkal volt magasabb a 2021. júliusinál, a „feldolgozott élelmiszer, ital, dohány” termékcsoportban 9,4 százalékos volt a drágulás.

A szolgáltatások ára átlagosan 3,7 százalékkal emelkedett.

A három balti állam mindegyikében 20 százalék feletti inflációt regisztráltak: Észtországban 22,7, Lettországban 21,0, Litvániában 20,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak 2022 júliusában.

A „listavezetőktől” jóval lemaradnak a további „helyezettek”: Szlovákia (12,8 százalék), Szlovénia (11,7 százalék), Hollandia (11,6 százalék) és Görögország (11,5 százalék).

A legalacsonyabb, 6,5 százalékos inflációt az első becslések szerint Máltán mérték, Franciaországban 6,8, Finnországban 7,9, Olaszországban 8,4, Németországban 8,5 százalékos volt az éves ráta.

Fotó: Marco Verchccnull.de

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS