Légi utasok jogai: jár-e kártérítés a késésért, ha nem volt elég poggyászrakodó?

2024. 05. 17., 10:10

„Rendkívüli körülménynek” minősülhet a poggyászberakodásért felelős reptéri személyzetnek a légi járat jelentős késését okozó létszámhiánya – mondta ki az Európai Bíróság.

Az „ügy”

2021-ben a TAS társaság által üzemeltetett, Köln-Bonnból (Németország) a görögországi Kos szigetére tartó légi járat 3 óra 49 perc késéssel érkezett meg.

A késésnek több oka is volt, de elsősorban a Köln-Bonn repülőtéren a poggyászok repülőgépbe történő berakodásáért felelős személyzet létszámhiánya okozta. A késéssel érintett utasok közül egyesek átruházták az esetleges kártalanításhoz való jogukat a Flightrightra. E vállalkozás keresetet indított a TAS ellen a német bíróságok előtt, arra hivatkozva, hogy a késés a TAS-nak tudható be, és nem igazolható rendkívüli körülményekkel. Az uniós jog értelmében ugyanis a légitársaság nem köteles kártalanítást fizetni a jelentős, azaz három órát meghaladó késés esetén, ha bizonyítani tudja, hogy a késést olyan „rendkívüli körülmények” okozták, amelyeket minden észszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni.

A jogvitában eljáró német bíróság azt kérdezi a Bíróságtól, hogy „rendkívüli körülménynek” minősülhet-e az, hogy a repülőtér üzemeltetőjének a poggyászok repülőgépbe történő berakodásáért felelős személyzetének létszáma nem elegendő.

Az ítélet

A Bíróság igenlő választ ad: „rendkívüli körülménynek” minősülhet az, hogy a repülőtér üzemeltetője által alkalmazott, a poggyászok repülőgépbe történő berakodásáért felelős személyzet létszáma nem elegendő. „Rendkívüli körülmény” áll fenn, ha egyrészt az esemény sem jellegénél, sem eredeténél fogva nem tartozik a légitársaság rendes tevékenységi körébe, másrészt pedig kívül esik annak tényleges befolyásán.

A német bíróság feladata annak értékelése, hogy e két feltétel teljesül-e. Így először is azt kell értékelnie, hogy a jelen ügyben a poggyászok berakodásával kapcsolatban megállapított hiányosságokat általánosnak kell-e tekinteni. Ha ez lenne a helyzet, akkor az ilyen hiányosságok nem minősülhetnének a légitársaság rendes tevékenységi körébe tartozó eseménynek. Másodszor azt kell értékelnie, hogy ezek a hiányosságok kívül estek-e a TAS befolyásán. Nem esnének kívül például akkor, ha a TAS a repülőtér üzemeltetője felett jogosult lenne tényleges ellenőrzést gyakorolni.

Még ha a német bíróság azt is állapítaná meg, hogy a szóban forgó személyzet létszámhiánya „rendkívüli körülménynek” minősül, a TAS-nak ahhoz, hogy mentesüljön az utasok kártalanítására vonatkozó kötelezettsége alól, azt is bizonyítania kell, hogy egyrészt ezt a körülményt minden észszerű intézkedés megtétele esetén sem lehetett volna elkerülni, másrészt pedig, hogy minden, a helyzetnek megfelelő intézkedést megtett az ebből eredő következmények elhárítása érdekében – olvasható a Bíróság közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS