Közúti áruszállítás: a „német-holland viszonylat” volt a legerősebb 2023-ban

2024. 07. 31., 17:10

A 2022. évi 1919 milliárd árutonna-kilométer után 2023-ban 1857 árutonna-kilométer volt a közúti áruszállítás teljesítménye az Európai Unióban, ami 3,2 százalékos visszaesést jelent.

Az év folyamán az Eurostat tájékoztatása szerint 2023-ban az összes negyedévben csökkent a teljesítmény éves összevetésben, az év második felében pedig a 2019-es szintre esett vissza.

Év/év alapon a közúti árufuvarozás teljesítménye a legnagyobb mértékben, 16,4 százalékkal Portugáliában csökkent, a második legnagyobb visszaesést Szlovákiában (mínusz 16,2 százalék), a harmadikat Svédországban (mínusz 11,5 százalék) regisztrálták. Árutonna-kilométerben számolva a legerőteljesebb növekedést Litvániában (+17,3 százalék), Dániában (+8,2 százalék) és Ciprus (+7,8 százalék) mérték.

Magyarországon a KSH adatai szerint a közúti áruszállítás teljesítménye 33,2 milliárd árutonna-kilométer volt 2023-ban, 11 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban.

2023-ban Németország és Hollandia között szállították a legnagyobb mennyiségű (83,3 millió tonnányi) árut, a második „legerősebb” a Németország-Lengyelország (69,2 millió tonna), a harmadik pedig a Belgium-Franciaország „viszonylat” volt (53,8 millió tonna).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS