Közös agrárpolitika: hét stratégiai tervet jóváhagyott az Európai Bizottság

2022. 09. 01., 14:18

Az Európai Bizottság jóváhagyta a KAP stratégiai tervek első csomagját: Dánia, Finnország, Franciaország, Írország, Lengyelország, Portugália és Spanyolország terveit.

A 2023. január 1-jével induló új közös agrárpolitika (KAP) célja, hogy irányt szabjon a fenntartható, reziliens és korszerű európai mezőgazdasági ágazatra való átállásnak. A megreformált szakpolitika keretében méltányosabb lesz a finanszírozás elosztása a kis- és közepes méretű családi gazdaságok, valamint a fiatal mezőgazdasági termelők között. Emellett hozzásegíti a mezőgazdasági termelőket ahhoz, hogy élni tudjanak az új innovációk adta lehetőségekkel, legyen szó akár precíziós gazdálkodásról, akár agroökológiai termelési módszerről. Az ezekre és más területekre irányuló konkrét intézkedések támogatása révén az új KAP az élelmezésbiztonság és a gazdálkodó közösségek jövőjének sarokköve lehet az Európai Unióban – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Az új KAP hatékonyabb és eredményesebb munkamódszeren alapul. Az uniós országok olyan nemzeti KAP stratégiai terveket fognak végrehajtani, melyek ötvözik a jövedelemtámogatást, a vidékfejlesztést és a piaci intézkedéseket. A KAP stratégiai tervek kidolgozása során a tagállamok uniós szintű beavatkozások széles köréből választották ki a számukra legmegfelelőbbeket, majd azokat célzottan hozzáigazították saját szükségleteikhez és a helyi körülményekhez. A Bizottság megvizsgálta, hogy az egyes tervek valóban hozzájárulnak-e a KAP tíz fő célkitűzésének teljesítéséhez, amelyek közös környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásokat érintenek. A tervek összhangban lesznek tehát az uniós jogszabályokkal, és vélhetően hozzájárulnak majd az EU éghajlat-politikai és környezetvédelmi – többek között az állatjóllétre vonatkozó – céljaihoz, a termelőtől a fogyasztóig elnevezésű és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos bizottsági stratégiákban meghatározottak szerint.

Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős uniós biztos így fogalmazott: „Egy lépéssel közelebb kerültünk a következő öt évre szóló közös agrárpolitika végrehajtásához. Erre a lépésre döntő pillanatban került sor, amikor a mezőgazdasági ágazat határozott támogatásának fontosságát nem kell többé bizonygatni. A gazdálkodók kihívást jelentő időszakot élnek meg: a termelési költségek meredeken emelkednek az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán, amit tovább súlyosbít az elmúlt hetekben tapasztalt aszály. A mezőgazdaság hosszú távú üzleti vállalkozás, az európai mezőgazdasági termelőknek pedig egyértelmű jogi és pénzügyi kerettel kell rendelkezniük a jövőre nézve. Az új KAP révén előmozdítjuk az intelligens, versenyképes, reziliens és diverzifikált mezőgazdasági ágazatot, így biztosítva a termelők stabil megélhetését és a hosszú távú élelmezésbiztonságot. Elismeréssel adózom a tagállamoknak a tervek véglegesítése és mezőgazdasági ágazatuk támogatása érdekében végzett kemény munkájáért. A Bizottság továbbra is iránymutatást fog nyújtani annak érdekében, hogy a lehető legjobban ki lehessen aknázni a KAP által a mezőgazdasági termelők, a vidéki közösségek és a polgárok számára kínált lehetőségeket.”

A KAP a 2023–2027-es időszakban 270 milliárd euró összegű finanszírozásban részesül. A ma elfogadott hét terv több mint 120 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik, amelyből több mint 34 milliárd euró kizárólag környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzésekre és ökorendszerekre van elkülönítve. Ez az összeg felhasználható lesz például a talaj szempontjából előnyös gyakorlatok ösztönzésére, valamint a vízgazdálkodás és a gyepterületek minőségének javítására. A KAP továbbá az erdőtelepítést, a tűzmegelőzést, az erdők helyreállítását és az alkalmazkodó erdőgazdálkodást is támogathatja. Az ökorendszerekben részt vevő mezőgazdasági termelők jutalmazásban részesülhetnek, amennyiben felhagynak például a növényvédő szerek használatával, de legalábbis visszaszorítják azt, illetve csökkentik a talajeróziót. Így az egyes országok mezőgazdasági hasznosítású területének 86–97 százalékán jó mezőgazdasági és környezeti feltételek mellett folyik majd a művelés. Jelentős finanszírozás támogatja továbbá az ökológiai termelés fejlesztését is, és a legtöbb ország arra törekszik, hogy megkétszerezze, sőt megháromszorozza a mezőgazdasági hasznosítású területet. A hátrányos természeti adottságokkal rendelkező – például hegyvidéki vagy parti – területek számára továbbra is biztosított lesz a mezőgazdasági tevékenység fenntartásához szükséges egyedi finanszírozás.

Az Ukrajna elleni orosz agresszióval és a nyersanyagárak folyamatos növekedésével összefüggésben a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy használják ki a KAP stratégiai tervek által kínált valamennyi lehetőséget mezőgazdasági ágazatuk rezilienciájának megerősítésére, ezáltal előmozdítva az élelmezésbiztonságot. Ez magában foglalja a szintetikus műtrágyáktól való függőség csökkentését és a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelés növelését anélkül, hogy mindez veszélyeztetné az élelmiszertermelést, de ide tartozik a fenntarthatóbb termelési módszerek támogatása is.

Az elkövetkezendő években az európai mezőgazdaság előtt álló egyik legnagyobb kihívás a generációs megújulás. Alapvető fontosságú, hogy a mezőgazdasági ágazat megőrizze versenyképességét és növelje a vidéki területek vonzerejét. A fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott egyedi támogatás kiemelt helyen szerepel valamennyi jóváhagyott tervben, így a hét ország fiatal mezőgazdasági termelőihez több mint 3 milliárd euró jut el közvetlenül. A vidékfejlesztési alapok több ezer munkahely védelmét és helyi vállalkozás megsegítését szolgálják a vidéki területeken, miközben javítják a szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához, például a széles sávú szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A „Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára” című közleményben foglaltakkal összhangban a vidéki polgárok szükségleteit más uniós eszközök, például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vagy az európai strukturális és beruházási alapok is kezelni fogják.

Az első 7 KAP stratégiai terv jóváhagyását követően az Európai Bizottság továbbra is teljes mértékben elkötelezett a fennmaradó 21 terv mielőbbi jóváhagyása mellett, a bizottsági észrevételekre adott válaszok minőségének és időszerűségének függvényében.

KAP-reform, új munkamódszer

Az Európai Bizottság 2018-ban terjesztette elő a közös agrárpolitika (KAP) reformjára vonatkozó javaslatát, amely új munkamódszert vezetett be az uniós mezőgazdasági politika korszerűsítésére és egyszerűsítésére. Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti kiterjedt tárgyalásokat követően megállapodás született, és 2021. december 2-án hivatalosan is elfogadták az új KAP-ot.

A társjogalkotók által a KAP stratégiai tervek tagállamok általi benyújtására megállapított határidő 2022. január 1. volt. A tervek kézhezvételét követően a Bizottság 2022. május 25-ig megküldte valamennyi tagállamnak az észrevételeket tartalmazó levelet. Az átláthatóság elvével összhangban e levelek a tagállami visszajelzésekkel együtt közzétételre kerültek az Europa portálon. Ezt követően a Bizottság szolgálatai és a nemzeti hatóságok strukturált párbeszéd keretében vitatták meg a fennmaradó kérdéseket, hogy megoldást találjanak rájuk és véglegesíteni tudják a felülvizsgált KAP terveket. A jóváhagyáshoz minden tervnek teljesnek és a vonatkozó jogszabályokkal összeegyeztethetőnek kell lennie, továbbá kellőképpen ambiciózusnak ahhoz, hogy segítsen teljesíteni a KAP célkitűzéseit, valamint az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai kötelezettségvállalásait.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS