Mennyire könnyen kapnak munkát a frissen végzettek az EU-ban?

2023. 08. 10., 15:23

2022-ben az EU-ban a 20–34 év közötti, „frissen végzett” fiatalok 82 százaléka volt foglalkoztatott – tájékoztatott az Eurostat.

„Frissen végzettnek” (recent graduate) nevezzük itt azokat, akik (legalább középfokú) tanulmányaikat 1–3 éven belül zárták le és nem tanultak/tanulnak tovább. 

2014 és 2022 között a foglalkoztatási ráta ebben a csoportban 7 százalékponttal emelkedett, a növekvő tendenciát csak a COVID-19 világjárvány szakította meg. A 2022-es adat új csúcs, az eddigi rekord a 2018-ban és 2019-ben regisztrált 81 százalék volt.

A frissen végzett férfiak foglalkoztatási rátája minden évben magasabb volt, mint a nőké; a különbség 2022-ben 2 százalékpontra csökkent (2019-ben még 4 százalékpont volt).

A frissen végzettek foglalkoztatási rátája Luxemburgban, Hollandiában (mindkettő 93 százalék), Németországban (92 százalék) és Máltán (91 százalék) volt a legmagasabb 2022-ben. A legalacsonyabb arányt Olaszországban (65 százalék), Görögországban (66 százalék) és Romániában (70 százalék) regisztrálták.

A 89 százalékos magyar mutató az uniós élmezőnybe tartozik.

Eurostat

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS