Kik „rádióznak” az Európai Unióban? – „Világnapi” adatsor az Eurostattól

Kik „rádióznak” az Európai Unióban? – „Világnapi” adatsor az Eurostattól
2024. 02. 13., 14:10

Az Európai Unióban körülbelül 5000 vállalkozás foglalkozik rádiós műsorszolgáltatással; ezek a cégek 2022-ben 30 000 főt alkalmaztak, nettó forgalmuk elérte a 4 milliárd eurót – derül ki az Eurostat közleményéből, amelyet a rádiózás világnapja (február 13.) alkalmából tett közzé.

2022-ben a legtöbb rádiós műsorszolgáltató vállalkozás Spanyolországban (714), Olaszországban (679), Görögországban (599), Franciaországban (343) és Portugáliában (299) működött; a számuk a legkisebb Luxemburgban (5), Észtországban (9), Szlovákiában (14), Máltán (19) és Litvániában volt.

Az egymillió lakosra jutó rádióműsor-szolgáltató vállalkozások arányát tekintve Szlovénia (75) a leginkább „rádiós tagállam”, majd Görögország (57), Málta (36), Ciprus és Horvátország (35) következik. Lakosságarányosan a legkevesebb rádiós cég Lengyelországban (2/millió lakos), Németországban és Szlovákiában (3), Csehországban (4), valamint Ausztriában, Franciaországban és Svédországban (5) működik.

A rádiós műsorszolgáltatási ágazatban 2022-ben foglalkoztatottak száma alapján az első 5 ország Spanyolország (5550), Németország (5010), Franciaország (2815), Románia (2510) és Olaszország (2469), ennek a listának a végén Szlovákiát (53), Litvániát (87), Csehországot (100), Észtországot (110) és Svédországot (163) találjuk.

Az unió statisztikai hivatalának adatai alapján Magyarországon 2022-ben 272 vállalkozás – és az általuk alkalmazott 524 fő – foglalkozott rádiós műsorszolgáltatással, éves bevételük 30,8 millió euró volt. (Eurostat)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS