Kik „rádióznak” az Európai Unióban? – „Világnapi” adatsor az Eurostattól

Kik „rádióznak” az Európai Unióban? – „Világnapi” adatsor az Eurostattól
2024. 02. 13., 14:10

Az Európai Unióban körülbelül 5000 vállalkozás foglalkozik rádiós műsorszolgáltatással; ezek a cégek 2022-ben 30 000 főt alkalmaztak, nettó forgalmuk elérte a 4 milliárd eurót – derül ki az Eurostat közleményéből, amelyet a rádiózás világnapja (február 13.) alkalmából tett közzé.

2022-ben a legtöbb rádiós műsorszolgáltató vállalkozás Spanyolországban (714), Olaszországban (679), Görögországban (599), Franciaországban (343) és Portugáliában (299) működött; a számuk a legkisebb Luxemburgban (5), Észtországban (9), Szlovákiában (14), Máltán (19) és Litvániában volt.

Az egymillió lakosra jutó rádióműsor-szolgáltató vállalkozások arányát tekintve Szlovénia (75) a leginkább „rádiós tagállam”, majd Görögország (57), Málta (36), Ciprus és Horvátország (35) következik. Lakosságarányosan a legkevesebb rádiós cég Lengyelországban (2/millió lakos), Németországban és Szlovákiában (3), Csehországban (4), valamint Ausztriában, Franciaországban és Svédországban (5) működik.

A rádiós műsorszolgáltatási ágazatban 2022-ben foglalkoztatottak száma alapján az első 5 ország Spanyolország (5550), Németország (5010), Franciaország (2815), Románia (2510) és Olaszország (2469), ennek a listának a végén Szlovákiát (53), Litvániát (87), Csehországot (100), Észtországot (110) és Svédországot (163) találjuk.

Az unió statisztikai hivatalának adatai alapján Magyarországon 2022-ben 272 vállalkozás – és az általuk alkalmazott 524 fő – foglalkozott rádiós műsorszolgáltatással, éves bevételük 30,8 millió euró volt. (Eurostat)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS