Ipari termelés: uniós átlag alatt a KSH által mért októberi éves visszaesés

Ipari termelés: uniós átlag alatt a KSH által mért októberi éves visszaesés
2023. 12. 13., 15:40

Az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal, 2022 októberéhez viszonyítva 5,5 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene az Európai Unióban.

Az Eurostat adatai szerint a szeptemberi kép is hasonló: akkor a 27 tagállam együttes ipari kibocsátása az egy hónappal korábbitól 0,8 százalékkal, a 2022. szeptemberitől 6,1 százalékkal maradt el.

2023 októberében – uniós szinten, az egy évvel korábbihoz képest – a gépek, berendezések gyártása 8,0 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeké 7,0 százalékkal, a nem tartós fogyasztási cikkeké 5,2 százalékkal, a további feldolgozásra előállított termékeké 4,4 százalékkal csökkent, míg az energiatermelés 0,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet.

Az unió statisztikai hivatalát tájékoztató tagállamok közül a legnagyobb, 34,0 százalékos éves visszaesést Írországban regisztrálták, de Észtországban (mínusz 12,2 százalék) és Hollandiában (mínusz 11,1 százalék) is kétszámjegyű volt a csökkenés. Akadtak természetesen olyan tagállamok is, ahol év/év alapon nőtt az ipari termelés 2023 októberében: az élmezőnyt Görögország (10,8 százalék), Dánia (6,9 százalék) és Szlovákia (4,4 százalék) alkotja.

Magyarországon a KSH 2,8 százalékos éves és 0.7 százalékos havi visszaesést regisztrált.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS