Nincsenek az uniós élmezőnyben az augusztusi magyar ipari adatok

2023. 10. 13., 12:23

Az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal nőtt, az egy évvel korábbitól azonban még így is 4,4 százalékkal kisebb volt az ipari termelés volumene az Európai Unióban 2023 augusztusában.

Az Eurostat adatai szerint uniós átlagban a tartós fogyasztási cikkek termelésének volumene 7,3 százalékkal, az energiatermelés 6,7 százalékkal, a további feldolgozásra szánt termékek előállítása 5,5 százalékkal, a gépek és berendezések gyártása 5,2 százalékkal csökkent éves összevetésben, a nem tartós cikkek volumene ugyanakkor megegyezik a 2022 augusztusi szinttel.

Az unió statisztikai hivatalát tájékoztató tagállamok közül a legnagyobb éves visszaesést Írország jelentette (mínusz 27,3 százalék), de kétszámjegyű volt a volumen csökkenése Szlovéniában (mínusz 12,3 százalék) és Észtországban (mínusz 11,9 százalék) is. Éves szinten növekedéssel csupán öt ország dicsekedhet: Szlovákia (4,7 százalék), Dánia (3,5 százalék), Málta (3,0 százalék), Svédország (2,1 százalék) és Finnország (1,1 százalék).

Magyarországon a KSH jelentése szerint 5,3 százalékkal csökkent augusztusban éves szinten a termelés volumene. Ez a hatodik leggyengébb adat az Eurostat szerint. (A hó/hó alapon számított 2,4 százalékos „hazai” mínusz ugyanakkor a legnagyobb visszaesés az EU-ban.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS