Infláció az EU-ban: 5 százalék volt a januári „csúcs”, az átlag 3,1 százalék

Infláció az EU-ban: 5 százalék volt a januári „csúcs”, az átlag 3,1 százalék
2024. 02. 22., 11:10

A decemberi 3,4 százalékról 2024. januárban 3,1 százalékra csökkent az átlagos éves infláció az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

Négy százalék feletti rátát már csak öt tagállamban regisztráltak: Észtországban 5,0, Horvátországban 4,78, Lengyelországban 4,5, Szlovákiában 4,4, Ausztriában pedig 4,3 százalékkal voltak magasabbak átlagosan a fogyasztói árak, mint 2023 januárjában.

Egy százalék alatt kezdte az évet az éves ráta Dániában és Olaszországban (mindkettő 0,9 százalék), Lettországban, Litvániában és Finnországban pedig hajszálnyival 1 százalék fölött (1,1 százalék).

A legnagyobb gazdaságok adatai: Németország 3,1, Franciaország 3,4, Spanyolország 3,5 százalék.

Magyarországon a KSH 3,8 százalékos éves inflációt mért januárban; az Eurostat jelentésében a 3,7 százalékos harmonizált ráta szerepel.

Mind az uniós, mind a magyar mutató jelentősen csökkent egy év alatt: 2023 januárjában az EU-ban átlagosan 10,0, Magyarországon pedig 26,2 százalékos volt éves infláció.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS