Élelmiszerár-emelkedés: Magyarország sokkal jobban „teljesít”, mint az eurózóna

2022. 08. 31., 11:41

A júliusi 8,9 százalék után augusztusban 9,1 százalékos volt az éves szintű infláció az eurózónában az Eurostat gyorsbecslése szerint.

A fogyasztói árakat a közös pénzt használó blokkban is az energiaárak (38,3 százalékos) emelkedése húzta, az energia nélkül számított éves infláció „mindössze” 5,8 százalék.

A legmagasabb, 25,2 százalékos éves inflációt Észtországban mérték, de a másik két balti államban is 20 százalék feletti a ráta: Litvániában 21,1, Lettországban 20,8 százalékos. A legalacsonyabb, 6,5 százalékos rátával Franciaország dicsekedhet, 8 százalék alatti a ráta még Máltán (7,1 százalék) és Finnországban (7,6 százalék). A legnagyobb gazdaságok közül Németországban 8,8, Olaszországban 9,0, Spanyolországban 10,3 százalékos volt az éves infláció augusztusban.

Az élelmiszer-, ital és dohánytermékek éves összevetésben átlagosan 10,6 százalékkal (ezen belül a feldolgozatlan élelmiszerek 10,9 százalékkal) drágultak augusztusban az euróövezetben, a szolgáltatások ára 3,8 százalékkal emelkedett. Összevetésképpen: a KSH legutolsó adatai szerint Magyarországon az élelmiszerek júliusban átlagosan 27,0 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS