Hol fogy a legtöbb kókuszdió Európában?

Hol fogy a legtöbb kókuszdió Európában?
2024. 08. 15., 13:10

2023-ban az EU-tagállamok 105 104 tonna kókuszdiót importáltak az EU-n kívüli országokból, 146,0 millió euró értékben.

Az Eurostat összefoglalója szerint a behozatal kétharmada (67 százalék) szárított kókuszdió (70 330 tonna), míg a fennmaradó egyharmad (33 százalék) friss kókuszdió volt.

Az EU-n kívüli országokból importált kókuszdió 86 százaléka öt országból származott. A legnagyobb szállító a Fülöp-szigetek 41 944 tonnával, ami a „harmadik országokból” érkező kókuszdió-behozatal 40 százalékát tette ki. A további sorrend: Indonézia (17 992 tonna, 17 százalék), Elefántcsontpart (14 642 tonna, 14 százalék), Srí Lanka (8206 tonna, 8 százalék) és Vietnam (8065 tonna, 8 százalék).

Az EU-tagállamok közül Hollandia volt az elsőszámú kókuszdió-importőr2023-ban: a teljes uniós behozatal 47 százaléka, 48 937 tonna érkezett ide. A második Németország volt (15 400 tonna, 15 százalék), majd Spanyolország (10 743 tonna, 10 százalék), Franciaország (7793 tonna, 7 százalék) és Olaszország (4643 tonna, 4 százalék) következett. Ebbe az öt országba érkezett az EU-n kívülről származó kókuszdióimport több mint négyötöde.

Magyarország az itt elérhető adatsor szerint 2023-ban összesen 408 tonna kókuszdiót importált, 583 ezer euró értékben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS