Hat százalék alatt maradt a munkanélküliség 2023 végén az Európai Unióban

2024. 02. 01., 12:10

Ahogy novemberben, 2023 decemberében is 5,9 százalékos volt a munkanélküliség az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

Az unió statisztikai hivatalának becslése szerint a 2023 utolsó hónapjában unió-szerte 12,936 millió fő keresett aktívan munkát, 299 ezerrel kevesebben, mint 2022 decemberében. A férfiak körében 5,7, a nők körében 6,2 százalékos volt a munkanélküli ráta. A 25 évnél fiatalabbak közül 2,863 millió fő számított munkanélkülinek szeptemberben, ez 14,7 százalékos munkanélküliségi rátát jelent.

3 százalék alatti rátát három tagállamban mértek: Máltán 2,4, Lengyelországban 2,7, Csehországban 2,8 százalékos volt a munkanélküliség. A legmagasabb munkanélküliség – ahogy általában – szeptemberben is a spanyol (11,7 százalék) és a görög (9,2 százalék) munkaerőpiacot jellemezte, a harmadik legnagyobb a 8,0 százalékos svéd adat. Magyarországon az uniós módszertan szerint 4,2 százalékos volt a munkanélküliség 2023. decemberben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS