„Ha ez a jogszabály életbe lép, kevesebb veszélyes termék lesz Európában”

A képviselők 569 szavazattal és 13 ellenszavazat mellett (tartózkodás nem volt) elfogadták a nem élelmiszer jellegű fogyasztási cikkek termékbiztonságára vonatkozó rendeletjavaslatot, amely a jelenleg hatályos általános termékbiztonsági irányelv átdolgozása. A felülvizsgálatot a digitalizáció és az online vásárlás hirtelen megugrása indokolta. Az átdolgozott szabályok a legszigorúbb biztonsági normákat juttatják érvényre, függetlenül attól, hogy egy terméket online vagy hagyományos módon értékesítenek – olvasható az Európai parlament közleményében.

Hatékonyabb kockázatértékelés

A tervezett általános termékbiztonsági rendeletben olyan intézkedések is helyet kaptak, amelyek garantálják, hogy a biztonsági kockázatok felmérésekor a legkiszolgáltatottabb helyzetben levő fogyasztók (például a gyermekek) érdekei, nemi szempontok és kiberbiztonsági megfontolások is érvényre jussanak.

Piacfelügyelet és online üzletek

Az új rendelkezések további szabályok betartására kötelezik a gazdálkodókat (például a gyártókat, az importőröket és a forgalmazókat), kiterjesztik a piacfelügyeleti hatóságok hatásköreit, és egyértelmű kötelezettségeket vezetnek be az online piactereket üzemeltetők számára. Ez utóbbiaknak szorosan együtt kell működniük a piacfelügyeleti hatóságokkal a kockázatok mérsékléséhez. A hatóságok utasítására indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb két munkanapon belül el kell távolítaniuk a veszélyes termékeket kínálatukból, vagy le kell tiltaniuk azokhoz a hozzáférést.

Harmadik országokban gyártott termékek ezentúl kizárólag akkor hozhatók forgalomba az Európai Unión belül, ha azok biztonságosságáért egy Unióban bejegyzett gazdálkodó felelősséget vállal.

Hatékonyabb visszahívás

Módosul a termékek visszahívásának gyakorlata is. Jelenleg alacsony a használatból ténylegesen kivont termékek aránya: az uniós fogyasztóknak mintegy harmada a visszahívás ellenére tovább használja a veszélyes termékeket.

A visszahívásról közvetlenül az érintett fogyasztókat kell majd tájékoztatni, felajánlva nekik a javításnak, a cserének vagy a vételár visszatérítésének a lehetőségét. A fogyasztóknak joguk lesz panaszt tenni vagy kollektív keresetet indítani. A termékek biztonságára és a jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó információkat világos és közérthető módon kell a fogyasztók tudomására hozni. Korszerűbb lesz a nem élelmiszer jellegű veszélyes termékek európai uniós gyorsriasztási rendszere is (Safety Gate), hogy hatékonyabban lehessen azonosítani az ilyen árucikkeket, és a fogyatékossággal élők is könnyebben hozzáférhessenek az információkhoz.

„Ha ez a jogszabály életbe lép, kevesebb veszélyes termék lesz Európában”

Dita Charanzová jelentéstevő (Renew, Csehország) elmondta: „A jogszabálynak köszönhetően meg tudjuk védeni a legkiszolgáltatottabb vásárlóinkat, különösen a gyerekeket. 2020-ban a veszélyesként azonosított termékek 50 százaléka Kínából érkezett. Ezzel a jogszabállyal kulcsfontosságú lépést tettünk azok ellen, akik nem biztonságos termékeket árulnak Európában. Az EU-ban minden eladott termékért felelősséget kell vállalnia valakinek. A nem biztonságos termékeket két napon belül el kell távolítani a weblapokról. A fogyasztókat közvetlenül, e-mail útján kell értesíteni, ha nem biztonságos terméket vásároltak. Ezenfelül joguk lesz javítást, cserét vagy visszatérítést kérni, ha egy terméket visszahívtak. Ha ez a jogszabály életbe lép, kevesebb veszélyes termék lesz Európában.”

A rendeletjavaslatot most a Tanácsnak is hivatalosan el kell fogadnia. Ezt követően jelenik majd meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követő 18 hónap elteltével kell alkalmazni.

A várakozások szerint az új rendelkezéseknek köszönhetően már az első évben egymilliárd euróval több marad a fogyasztók pénztárcájában, tíz év alatt pedig közel 5,5 milliárd euró takarítható meg. Ha több veszélyes terméket sikerül kivonni a piacról és csökken a használatukból adódó, elkerülhető balesetek száma, kevesebb kár éri az uniós fogyasztókat (amelynek mértéke ma évente 11,5 milliárd euróra rúg), és a kapcsolódó egészségügyi kiadások is csökkennek (becslések szerint ezek összege ma eléri az évi 6,7 milliárd eurót).