Gyakorlatilag stagnált a kiskereskedelmi forgalom az EU-ban 2024 júniusában

2024. 08. 06., 11:40

A májusitól 0,1 százalékkal maradt el a kiskereskedelmi forgalom júniusi volumene az Európai Unióban és 0,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet – tájékoztatott az Eurostat.

Az unió statisztikai hivatalának tájékoztatása szerint az EU egészében az „élelmiszer, ital, dohány” termékkategóriában 0,5 százalékkal csökkent a forgalom a 2023. júniusihoz viszonyítva, a nem élelmiszer termékek körében azonban 0,7 százalékkal nőtt, és – éves szinten 0,5 százalékkal – emelkedett az üzemanyag-forgalom is.

Az Eurostatot tájékoztató tagállamok közül év/év alapon a legnagyobb mértékben Romániában nőtt a kiskereskedelmi forgalom 2024. júniusban (+10,2 százalék), Luxemburgban 7,9, Horvátországban 5,4 százalékos volt a növekedés. A legnagyobb, 7,3 százalékos visszaesést a belga üzletek könyvelték el, Észtországban 4,1, Ausztriában 3,9 százalékkal maradt el a forgalom volumene a 2023. júniusitól.

Magyarországon a KSH tájékoztatása szerint kiskereskedelem forgalmának volumene 2024. júniusban a 0,1 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest, az egy évvel korábbi szintet pedig 2,6 százalékkal haladta meg.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS