GDP-hez viszonyított adóterhelés: EU-átlag alatt a magyar adat

2023. 11. 02., 11:22

2022-ben 41,2 százalékos volt az EU-ban a teljes adó/GDP-arány, vagyis az adók és a társadalombiztosítási járulékok összege a bruttó hazai termék százalékában kifejezve; 2021-ben ugyanez a ráta 41,5 százalék volt.

Az Eurostat összesítése szerint euróövezetben az adóbevételek a nominális GDP-vel összhangban nőttek, az adók GDP-hez viszonyított aránya 2022-ben stabilan 41,9 százalék maradt.

2022-ben az adókból és társadalombiztosítási járulékokból származó bevételek az EU-ban 480 milliárd euróval nőttek 2021-hez képest, és 6549 milliárd eurót tettek ki.

Az adók és társadalombiztosítási járulékok GDP-hez viszonyított aránya 2022-ben Franciaországban (48,0 százalék), Belgiumban (45,6 százalék) és Ausztriában (43,6 százalék) volt a legmagasabb. A legkisebb rátákat Írországban (21,7 százalék), Romániában (27,5 százalék) és Máltán (29,6 százalék) regisztrálták.

A 35,1 százalékos magyar mutató is jóval kisebb, mint az uniós átlag.

2022-ben 2021-hez képest tizenkét uniós országban nőtt az adó/GDP-arány 2022-ben, a legnagyobb növekedést Cipruson (34,8 százalékról 36,5 százalékra) és Magyarországon (33,9 százalékról és 35,1 százalékra) figyelték meg.

Tizenöt uniós országban csökkenés volt tapasztalható, a legnagyobb mértékű Dániában (48,3 százalékról 42,5 százalékra) és Lengyelországban (37,6 százalékról 35,3 százalékra).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS