Nincs olyan tagállama az Európai Uniónak, ahol a nők javára billenne a „bérmérleg”; az egyenlőséghez a legközelebb Luxemburg áll, ahol a bérszakadék mindössze 0,7 százalék.
A nemek közötti bérszakadék a női és férfi munkavállalók átlagos bruttó órabére közötti különbség a férfiak bruttó órabérének százalékában kifejezve. A 10 százalékos bérszakadék tehát azt jelenti, hogy a nők átlagos órabére – a vizsgált statisztikai mintában – a férfiak átlagos órabérének 90 százaléka.
Az Eurostat legfrissebb, 2020-as adatai szerint (amelyek a legalább 10 főt alkalmazó vállalkozásokra terjednek ki) a gazdaság egészét tekintve a bérszakadék valamennyi tagállamban pozitív – azaz a férfiak keresnek többet –, az uniós átlag 13 százalék. A szakadék nagysága azonban komoly eltéréseket mutat: Luxemburgban mindössze 0,7 százalék (ami lényegében béregyenlőséget jelent a nemek között), Lettországban viszont 22,3 százalék. A 17,2 százalékos magyarországi bérszakadék a legmagasabbak között van, a lett adaton kívül csak a 21,1 százalékos észt, a 18,9 százalékos osztrák és a 18,3 százalékos német mutató előzi meg.
A fiatalabbak körében az egyenlőtlenség kisebb. A 25 éven aluli munkavállalók körében az uniós „gender pay gap” a tagállamok többségében sokkal kisebb az átlagnál. Ebben a korosztályban már találkozunk negatív mutatóval is: a fiatal spanyol nők átlag órabére 3 százalékkal nagyobb, mint férfi kortársaiké. Magyarországon is jobban állnak a fiatalok, de a bérszakadék még így is 7,1 százalékos.
A fizetések közötti eltérés különböző ágazatokban különböző mértéket ölt. A legnagyobb különbségekkel a „pénzügyek és biztosítás” szektorban találkozunk, ahol szakadék a tagállamok többségében nagyobb, mint 20 százalék. A két legmagasabb a 38,9 százalékos cseh és a 36,2 százalékos magyar adat.
Több tagállamról rendelkezésre állnak a versenyszféra és a költségvetési szféra bérszakadék-adatai is. A nemek közötti bérkülönbség a költségvetési szereknél kisebb (itt nyilván könnyebben érvényesül a diszkriminációt nehezítő szabályozás), a ciprusi és a lengyel közszférában az átlagot tekintve a nők keresnek jobban. Magyarországon ettől még messze vagyunk: a 2020-as adatok szerint a költségvetési szerveknél is 11,6 százalékos volt a bérszakadék.
Forrás: KAVOSZ
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.