Az ideiglenes, statisztikai alapú „forrás” alapját a vállalatok nyeresége képezi, de „nem jár a vállalatok adóterheinek vagy megfelelési költségeinek növekedésével”.
Az akkori javaslatban három bevételi forrás szerepelt: az első a kibocsátáskereskedelemből (ETS) származó bevételeken, a második az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó, javasolt uniós mechanizmus által generált forrásokon, a harmadik pedig a multinacionális vállalatok reziduális nyereségének azon részén alapult, amely az adóztatási jogok újraelosztásáról szóló közelmúltbeli OECD/G20 megállapodás („első pillér”) alapján visszakerül az uniós tagállamokhoz.
Az új javaslattal ezeket egy vállalati szektorhoz kapcsolódó statisztikai alapú saját forrás egészíti ki, amely a névleges uniós vállalati nyereségalap 0,5 százalékának felel majd meg (és az Eurostat számítja ki a nemzeti számlákra vonatkozó statisztikák alapján).
„Ez nem jár a vállalatok adóterheinek vagy megfelelési költségeinek növekedésével. Egy olyan nemzeti hozzájárulásról van szó, amelyet a tagállamok fizetnek a pénzügyi és nem pénzügyi szektorokban tevékenykedő vállalatok bruttó működési eredménye alapján” – olvasható a Bizottság közleményében.
A vállalatok nyereségén alapuló statisztikai saját forrás alkalmazása 2024-től évente mintegy 16 milliárd euró bevételt eredményezne (2018-as árakon).
„A mai javaslat kiegészíti a stabil új saját forrásokra vonatkozó javaslatunkat, melynek célja, hogy az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből (NextGenerationEU) jelentős forrásokat biztosíthassunk az Unióban a helyreállításhoz és a reziliencia növeléséhez. Ennek köszönhetően az uniós költségvetés négy új saját forrással bővül. A tagállamok számára immár minden készen áll ahhoz, hogy gyorsan megállapodásra jussanak, és biztosítsák az uniós költségvetés finanszírozását”– mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.