Bővülhet az alternatív töltőállomások infrastruktúrája, könnyebb és egyszerűbb lehet a töltés, és nőhet a tisztább üzemanyagok részaránya a tengerhajózásban.
A közlekedés dekarbonizációját célzó új szabályozás az „Irány az 55%!” klímavédelmi intézkedéscsomag része, amely azt hivatott biztosítani, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben.
Az Európai Parlament jóvoltából úgy módosul az eredeti jogszabályjavaslat, hogy a TEN-T törzshálózat mentén legalább 60 kilométerenként kell létesíteni olyan elektromos töltőpontokat a személygépkocsik számára, amelyek kimenő teljesítménye 2026-ra eléri a 400 kilowattot, 2028-ra pedig a 600 kilowattot – olvasható a Parlament közleményében. Ami a tehergépjárműveket és a buszokat illeti, 2028-ig az EU főbb útjainak legalább a felén 120 kilométerenként kell majd elektromos töltőállomásokat biztosítani, amelyek kimenő teljesítménye – a közút jellegétől függően – 1400 és 2800 kilowatt közötti. A szabályok értelmében a tagállamoknak 2031-re a TEN-T törzshálózat mentén 200 kilométerenként nyilvános hidrogéntöltő állomások kiépítéséről is gondoskodniuk kell.
Az alternatív üzemanyaggal hajtott járműveket használók számára lehetővé kell tenni, hogy minden töltőponton eseti alapon feltölthessék járművüket, majd könnyen és kényelmesen fizethessenek (bankkártyával vagy érintésmentes eszközökkel, szerződéskötési kötelezettség nélkül). Az üzemanyagok árát pedig fel kell tüntetni kilowattórára, kilogrammra, percre vagy munkamenetre lebontva. A képviselők indítványai nyomán az Európai Bizottság 2027-re létrehoz egy uniós adatbázist az alternatív üzemanyagokról, amelyből a fogyasztók tájékozódhatnak az egyes töltőállomások árairól, a rendelkezésre állásról és a várakozási időkről.
A képviselők a tengeri közlekedésben használt üzemanyagok kapcsán is új szabályokat fogadtak el. A Tanáccsal folytatott tárgyalásokon sikerült elérniük, hogy a hajóknak fokozatosan csökkenteniük kelljen a fedélzeten felhasznált energia kibocsátásintenzitását (vagyis a kibocsátott üvegházhatású gázok energia-egységenkénti mennyiségét). A 2020-as szinthez képest 2025-re 2 százalékos, 2050-re pedig 80 százalékos csökkentés lesz az elvárás. Azokra az 5000 bruttó tonnatartalom feletti hajókra vonatkozik majd ez a kötelezettség, amelyek önmagukban az összes CO2-kibocsátás 90 százalékért felelősek. A fedélzeten vagy az uniós kikötők közötti közlekedés során felhasznált energia teljes mennyiségére, illetve harmadik ország joghatósága alá tartozó kikötőből vagy az EU legkülső régiójának kikötőjéből induló vagy oda érkező hajóutakon felhasznált energia felére lesz alkalmazandó.
Annak érdekében, hogy a főbb uniós kikötők rakpartjain horgonyzó konténerszállító és személyhajók ne szennyezzék nagymértékben a levegőt, a hajók teljes villamosenergia-szükségletét szárazföldi áramforrásról kell kielégíteni 2030-tól. A képviselők elérték, hogy 2034-től 2 százalék legyen a megújuló energiaforrások használatának elvárt részaránya, amennyiben az Európai Bizottság úgy találja, hogy 2031-ben a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok részaránya nem éri el az 1 százalékot az energiamixben.
Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájára vonatkozó új szabályokat 514 szavazattal, 52 ellenszavazattal és 74 tartózkodás mellett, a tengerhajózásban fenntarthatóan használható üzemanyagokra vonatkozó szabályokat pedig 555 szavazattal, 48 ellenszavazattal és 25 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Ha a Tanács is zöld jelzést ad a rendeleteknek, akkor az első hat hónappal hatálybalépését követően, a második pedig 2025. január 1-jétől lesz alkalmazandó.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.