Európai Parlament: a közutakon több elektromos töltőállomást, a tengereken tisztább üzemanyagokat!

2023. 07. 13., 10:22

Bővülhet az alternatív töltőállomások infrastruktúrája, könnyebb és egyszerűbb lehet a töltés, és nőhet a tisztább üzemanyagok részaránya a tengerhajózásban.

A közlekedés dekarbonizációját célzó új szabályozás az „Irány az 55%!” klímavédelmi intézkedéscsomag része, amely azt hivatott biztosítani, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben.

Felhasználóbarát töltőállomások

Az Európai Parlament jóvoltából úgy módosul az eredeti jogszabályjavaslat, hogy a TEN-T törzshálózat mentén legalább 60 kilométerenként kell létesíteni olyan elektromos töltőpontokat a személygépkocsik számára, amelyek kimenő teljesítménye 2026-ra eléri a 400 kilowattot, 2028-ra pedig a 600 kilowattot – olvasható a Parlament közleményében. Ami a tehergépjárműveket és a buszokat illeti, 2028-ig az EU főbb útjainak legalább a felén 120 kilométerenként kell majd elektromos töltőállomásokat biztosítani, amelyek kimenő teljesítménye – a közút jellegétől függően – 1400 és 2800 kilowatt közötti. A szabályok értelmében a tagállamoknak 2031-re a TEN-T törzshálózat mentén 200 kilométerenként nyilvános hidrogéntöltő állomások kiépítéséről is gondoskodniuk kell.

Az alternatív üzemanyaggal hajtott járműveket használók számára lehetővé kell tenni, hogy minden töltőponton eseti alapon feltölthessék járművüket, majd könnyen és kényelmesen fizethessenek (bankkártyával vagy érintésmentes eszközökkel, szerződéskötési kötelezettség nélkül). Az üzemanyagok árát pedig fel kell tüntetni kilowattórára, kilogrammra, percre vagy munkamenetre lebontva. A képviselők indítványai nyomán az Európai Bizottság 2027-re létrehoz egy uniós adatbázist az alternatív üzemanyagokról, amelyből a fogyasztók tájékozódhatnak az egyes töltőállomások árairól, a rendelkezésre állásról és a várakozási időkről.

Tisztább üzemanyagok a tengerhajózásban

A képviselők a tengeri közlekedésben használt üzemanyagok kapcsán is új szabályokat fogadtak el. A Tanáccsal folytatott tárgyalásokon sikerült elérniük, hogy a hajóknak fokozatosan csökkenteniük kelljen a fedélzeten felhasznált energia kibocsátásintenzitását (vagyis a kibocsátott üvegházhatású gázok energia-egységenkénti mennyiségét). A 2020-as szinthez képest 2025-re 2 százalékos, 2050-re pedig 80 százalékos csökkentés lesz az elvárás. Azokra az 5000 bruttó tonnatartalom feletti hajókra vonatkozik majd ez a kötelezettség, amelyek önmagukban az összes CO2-kibocsátás 90 százalékért felelősek. A fedélzeten vagy az uniós kikötők közötti közlekedés során felhasznált energia teljes mennyiségére, illetve harmadik ország joghatósága alá tartozó kikötőből vagy az EU legkülső régiójának kikötőjéből induló vagy oda érkező hajóutakon felhasznált energia felére lesz alkalmazandó.

Annak érdekében, hogy a főbb uniós kikötők rakpartjain horgonyzó konténerszállító és személyhajók ne szennyezzék nagymértékben a levegőt, a hajók teljes villamosenergia-szükségletét szárazföldi áramforrásról kell kielégíteni 2030-tól. A képviselők elérték, hogy 2034-től 2 százalék legyen a megújuló energiaforrások használatának elvárt részaránya, amennyiben az Európai Bizottság úgy találja, hogy 2031-ben a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok részaránya nem éri el az 1 százalékot az energiamixben.

Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájára vonatkozó új szabályokat 514 szavazattal, 52 ellenszavazattal és 74 tartózkodás mellett, a tengerhajózásban fenntarthatóan használható üzemanyagokra vonatkozó szabályokat pedig 555 szavazattal, 48 ellenszavazattal és 25 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Ha a Tanács is zöld jelzést ad a rendeleteknek, akkor az első hat hónappal hatálybalépését követően, a második pedig 2025. január 1-jétől lesz alkalmazandó.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.