Európai Bizottság: 2027. április 4-ig támogathatók egyes regionális repülőterek

Európai Bizottság: 2027. április 4-ig támogathatók egyes regionális repülőterek
2023. 07. 07., 18:01

Az Európai Bizottság 2027. április 4-ig meghosszabbította annak lehetőségét, hogy a tagállamok működési támogatást nyújthassanak egyes regionális repülőterek számára a repülőtereknek és a légitársaságoknak nyújtott állami támogatásokról szóló 2014. évi iránymutatás alapján. Az iránymutatás többi része változatlan és továbbra is alkalmazandó.

A repülőtereknek és a légitársaságoknak nyújtott állami támogatásról szóló 2014. évi iránymutatás lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy bizonyos feltételek mellett működési támogatást nyújtsanak az évi 3 millió főnél kisebb utasforgalmat lebonyolító regionális repülőtereknek, hogy képessé váljanak költségeik fedezésére – emlékeztet a Bizottság közleménye.d Az iránymutatás tízéves átmeneti időszakot határozott meg, amely alatt az ilyen támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítható. Az átmeneti időszak 2024. április 4-én járt volna le.

Az iránymutatás azt is lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kedvezőbb rendszer keretében (azaz magasabb támogatási intenzitás mellett) működési támogatást nyújtsanak a legfeljebb évi 700 000 fős utasforgalmat lebonyolító repülőtereknek, amelyek számára nagyobb kihívást jelent a költségeik fedezése. Az Európai Bizottság ezt az eredetileg 5 évre előirányzott lehetőséget már 2018-ban meghosszabbította az átmeneti időszak végéig, azaz 2024 áprilisáig.

Az iránymutatás 2014. évi elfogadása óta az európai légi közlekedési ágazat súlyos válsággal szembesült a koronavírus-világjárvány, valamint a terjedésének megfékezése érdekében bevezetett egészségügyi és utazási korlátozások miatt. Az ágazat helyzetét tovább rontotta az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja következtében kialakult energiaválság, ami a repülőtér-üzemeltetők energiaköltségeinek jelentős növekedésével járt. A csökkenő bevételekkel és a növekvő költségekkel különösen a regionális repülőterek szembesülnek, ami negatív hatással van a jövedelmezőségükre. Ilyen körülmények mellett fennáll a veszélye annak, hogy egyes regionális repülőtereket be kell zárni, ami viszont megzavarhatja az összeköttetést az EU egészében.

E rendkívüli körülményekre tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy 2027. április 4-ig három évvel meghosszabbítja azt az átmeneti időszakot, amely alatt a tagállamok támogatást nyújthatnak a regionális repülőterek számára azok működési költségeinek fedezése céljából. Ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy támogatást nyújtsanak a regionális repülőterek számára, hogy azok fedezni tudják költségeiket és jövedelmezővé váljanak. A Bizottság a legfeljebb évi 700 000 fős utasforgalmat lebonyolító repülőterekre vonatkozó kedvező rendszert szintén 2027. április 4-ig hosszabbítja meg.

2022-ben a Bizottság véleményezési felhívást tett közzé, amelyben felkérte az összes érdekelt felet, hogy tegyék meg észrevételeiket a regionális repülőterek helyzetének kezelését célzó kezdeményezésével kapcsolatban. A konzultációra válaszolók többsége rámutatott arra, hogy a meghosszabbításra azért van szükség, mert ellensúlyozni kell a koronavírus-világjárványnak a regionális repülőterek költségfedező képességére gyakorolt hatását.  A nyilvános konzultációra adott válaszok itt találhatók meg.

A Bizottság 2023 májusa és 2023 júniusa között nyilvános konzultációt folytatott, amelynek keretében felkérte az összes érdekelt felet, hogy tegyék meg észrevételeiket a repülőtereknek és a légitársaságoknak nyújtott állami támogatásról szóló 2014. évi iránymutatás alkalmazásának meghosszabbítására irányuló javaslattervezetével kapcsolatban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS