Erősítené a szociális párbeszédet az Európai Bizottság

2023. 01. 25., 18:52

„Ahhoz, hogy Európa versenyképes és inkluzív maradjon, erős szociális párbeszédre és erős szociális partnerekre van szükségünk.”

A kezdeményezés lehetővé teszi, hogy a szociális párbeszéd a munka változó világához és a munkaerőpiac új tendenciáihoz igazodjon, tekintettel a digitális és klímasemleges gazdaságra való átállásra és az új foglalkoztatási formák megjelenésére – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

A szociális partnerek szerepe kulcsfontosságú lehet válságok vagy átmenetek idején: például a Covid19-világjárvány során gyorsan segítettek a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések és a csökkentett munkaidős foglalkoztatás megszervezésében. A szociális partnerek abban is segítenek, hogy kiegyensúlyozott megoldásokat találjunk a munkaerőpiac digitális korhoz igazítására. A munkáltatók és a munkavállalók közötti szoros együttműködés szintén elengedhetetlen az ipari termelési tevékenységek hatékony szervezésének biztosításához, valamint ahhoz, hogy a munkaerő rendelkezzen zöld és digitális készségekkel.

A szociális partnerek bevonásának mértéke és minősége azonban országonként jelentősen eltér. Ugyanakkor a szakszervezeti tagság és a nemzeti szintű kollektív szerződések hatálya alá tartozó munkavállalók aránya csökkenő tendenciát mutat (az uniós átlag 2000-ben 66 százalék, 2019-ben 56 százalék körül alakult). A foglalkoztatás újabb formái, például a platformalapú munkavégzés, valamint bizonyos csoportok, például a fiatalok is kisebb valószínűséggel képviseltetik magukat, és egyes ágazatokban – például a gondozásban – szinte teljes mértékben hiányoznak a kollektív tárgyalások.

A Bizottság tanácsi ajánlásra tesz javaslatot. Eszerint a tagállamoknak

  • a nemzeti gyakorlatoknak megfelelően biztosítaniuk kell a konzultációt a szociális partnerekkel a gazdasági, foglalkoztatási és szociális szakpolitikák kialakításáról és végrehajtásáról;
  • ösztönözniük kell  szociális partnereket arra, hogy vizsgálják meg a munkavégzés új formáit és az atipikus foglalkoztatást, és széles körben kommunikáljanak a szociális párbeszéd előnyeiről és az esetlegesen életbe léptetett kollektív szerződésekről;
  • lehetővé kell tenniük a munkavállalók és a munkáltatói szervezetek kapacitásának növelését, például a releváns információkhoz való hozzáférés és a nemzeti kormányok általi támogatás biztosítása révén.

A szociális párbeszéd alapvető fontosságú jövőbeli gazdasági növekedésünk és gazdaságaink rezilienciája szempontjából. Fontos szerepet játszik az európai vállalkozások versenyképességének megőrzésében és megerősítésében, a termelékenység növelésében, a munkakörülmények javításában, valamint a munkavállalóknak a zöld és digitális átállás sikeréhez szükséges készségekkel való felvértezésében. Számos példa van arra is, hogy a szociális párbeszéd elősegítette a közpolitikák jobb kialakítását. A mai csomag támogatni fogja a szociális párbeszédet annak érdekében, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés unió-szerte még több vállalkozás és munkavállaló javára váljon” – mondta Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök.

A munkáltatók és a munkavállalók képviselői Európa-szerte nap mint nap találkoznak, hogy megállapodjanak munkakörülményeinkről, például a fizetésről, a munkaidőről, valamint az egészségvédelmi és biztonsági intézkedésekről. A szociális párbeszéd az európai szociális piacgazdaság központi eleme, de a szakszervezeti tagság terén visszaesés mutatkozik, és számos ágazat – például a gondozás vagy a platformalapú munkavégzés – kimarad a kollektív tárgyalásokból. Ahhoz, hogy Európa versenyképes és inkluzív maradjon, erős szociális párbeszédre és erős szociális partnerekre van szükségünk” – mondta Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025. 07. 15., 15:20
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS