Erősítené a szociális párbeszédet az Európai Bizottság

A kezdeményezés lehetővé teszi, hogy a szociális párbeszéd a munka változó világához és a munkaerőpiac új tendenciáihoz igazodjon, tekintettel a digitális és klímasemleges gazdaságra való átállásra és az új foglalkoztatási formák megjelenésére – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

A szociális partnerek szerepe kulcsfontosságú lehet válságok vagy átmenetek idején: például a Covid19-világjárvány során gyorsan segítettek a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések és a csökkentett munkaidős foglalkoztatás megszervezésében. A szociális partnerek abban is segítenek, hogy kiegyensúlyozott megoldásokat találjunk a munkaerőpiac digitális korhoz igazítására. A munkáltatók és a munkavállalók közötti szoros együttműködés szintén elengedhetetlen az ipari termelési tevékenységek hatékony szervezésének biztosításához, valamint ahhoz, hogy a munkaerő rendelkezzen zöld és digitális készségekkel.

A szociális partnerek bevonásának mértéke és minősége azonban országonként jelentősen eltér. Ugyanakkor a szakszervezeti tagság és a nemzeti szintű kollektív szerződések hatálya alá tartozó munkavállalók aránya csökkenő tendenciát mutat (az uniós átlag 2000-ben 66 százalék, 2019-ben 56 százalék körül alakult). A foglalkoztatás újabb formái, például a platformalapú munkavégzés, valamint bizonyos csoportok, például a fiatalok is kisebb valószínűséggel képviseltetik magukat, és egyes ágazatokban – például a gondozásban – szinte teljes mértékben hiányoznak a kollektív tárgyalások.

A Bizottság tanácsi ajánlásra tesz javaslatot. Eszerint a tagállamoknak

• a nemzeti gyakorlatoknak megfelelően biztosítaniuk kell a konzultációt a szociális partnerekkel a gazdasági, foglalkoztatási és szociális szakpolitikák kialakításáról és végrehajtásáról;
• ösztönözniük kell  szociális partnereket arra, hogy vizsgálják meg a munkavégzés új formáit és az atipikus foglalkoztatást, és széles körben kommunikáljanak a szociális párbeszéd előnyeiről és az esetlegesen életbe léptetett kollektív szerződésekről;
• lehetővé kell tenniük a munkavállalók és a munkáltatói szervezetek kapacitásának növelését, például a releváns információkhoz való hozzáférés és a nemzeti kormányok általi támogatás biztosítása révén.

„A szociális párbeszéd alapvető fontosságú jövőbeli gazdasági növekedésünk és gazdaságaink rezilienciája szempontjából. Fontos szerepet játszik az európai vállalkozások versenyképességének megőrzésében és megerősítésében, a termelékenység növelésében, a munkakörülmények javításában, valamint a munkavállalóknak a zöld és digitális átállás sikeréhez szükséges készségekkel való felvértezésében. Számos példa van arra is, hogy a szociális párbeszéd elősegítette a közpolitikák jobb kialakítását. A mai csomag támogatni fogja a szociális párbeszédet annak érdekében, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés unió-szerte még több vállalkozás és munkavállaló javára váljon” – mondta Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök.

„A munkáltatók és a munkavállalók képviselői Európa-szerte nap mint nap találkoznak, hogy megállapodjanak munkakörülményeinkről, például a fizetésről, a munkaidőről, valamint az egészségvédelmi és biztonsági intézkedésekről. A szociális párbeszéd az európai szociális piacgazdaság központi eleme, de a szakszervezeti tagság terén visszaesés mutatkozik, és számos ágazat – például a gondozás vagy a platformalapú munkavégzés – kimarad a kollektív tárgyalásokból. Ahhoz, hogy Európa versenyképes és inkluzív maradjon, erős szociális párbeszédre és erős szociális partnerekre van szükségünk” – mondta Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos.