Egyre kisebb Oroszország súlya az uniós külkereskedelemben

2023. 11. 24., 12:10

Oroszország részesedése az EU-n kívüli országokból induló teljes uniós importból a 2022. februári 9,5 százalékról 2023 szeptemberére 2,0 százalékra csökkent, export-részesedése pedig 3,8 százalékról 1,4 százalékra esett vissza – tájékoztatott az Eurostat.

Az Oroszországgal szembeni uniós külkereskedelmi deficit 2022 márciusában volt a legnagyobb (18,6 milliárd euró) a magas energiaárak miatt. A hiány 2023 márciusára 0,1 milliárd euróra csökkent, 2023 szeptemberben pedig 1 milliárd eurót tett ki.

Az Oroszországból az EU-ba érkező termékek mintegy kétharmadát földgáz, a kőolaj, a nikkel, a vas és acél, valamint a műtrágyák teszik ki.

2021 harmadik negyedéve és 2023 harmadik negyedéve között Oroszország részesedése uniós földgázimportban jelentősen, 27 százalékponttal csökkent, míg az Egyesült Államokból érkező import részaránya ugyanakkor 14 százalékponttal nőtt, a Norvégiából érkező behozatalé 7,6 százalékponttal, az algériai szállításoké 5,5 százalékponttal nőtt.

Hasonlóak a számok az uniós kőolajimport vonatkozásában is: a szóban forgó időszakban Oroszország részesedése jelentősen csökkent (mínusz 25 százalékpont), az Egyesült Államoké (+7 százalékpont), Norvégiáé (+4 százalékpont) és Szaúd-Arábiáé (+2 százalékpont) emelkedett.

A nikkelimport esetében az Egyesült Államok 5 százalékponttal növelte részesedését, míg Oroszország részesedése 14 százalékponttal csökkent.

A vas és acél elsődleges szállítója Kína lett (részesedése 5 százalékponttal nőtt), az Oroszországból származó behozatal visszaesett (9 százalékponttal csökkent a teljes uniós importból való részesedés).

A műtrágyák kereskedelme más mintát mutat. Oroszország importrészesedése 2021 harmadik negyedévi 27 százalékról 2022 harmadik negyedévére 17 százalékra csökkent, de 2023 harmadik negyedévében újra 27 százalékos volt.

Eurostat

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-27 19:10:00
A Gazdasági Versenyhivatal kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS