Oroszország részesedése az EU-n kívüli országokból induló teljes uniós importból a 2022. februári 9,5 százalékról 2023 szeptemberére 2,0 százalékra csökkent, export-részesedése pedig 3,8 százalékról 1,4 százalékra esett vissza – tájékoztatott az Eurostat.
Az Oroszországgal szembeni uniós külkereskedelmi deficit 2022 márciusában volt a legnagyobb (18,6 milliárd euró) a magas energiaárak miatt. A hiány 2023 márciusára 0,1 milliárd euróra csökkent, 2023 szeptemberben pedig 1 milliárd eurót tett ki.
Az Oroszországból az EU-ba érkező termékek mintegy kétharmadát földgáz, a kőolaj, a nikkel, a vas és acél, valamint a műtrágyák teszik ki.
2021 harmadik negyedéve és 2023 harmadik negyedéve között Oroszország részesedése uniós földgázimportban jelentősen, 27 százalékponttal csökkent, míg az Egyesült Államokból érkező import részaránya ugyanakkor 14 százalékponttal nőtt, a Norvégiából érkező behozatalé 7,6 százalékponttal, az algériai szállításoké 5,5 százalékponttal nőtt.
Hasonlóak a számok az uniós kőolajimport vonatkozásában is: a szóban forgó időszakban Oroszország részesedése jelentősen csökkent (mínusz 25 százalékpont), az Egyesült Államoké (+7 százalékpont), Norvégiáé (+4 százalékpont) és Szaúd-Arábiáé (+2 százalékpont) emelkedett.
A nikkelimport esetében az Egyesült Államok 5 százalékponttal növelte részesedését, míg Oroszország részesedése 14 százalékponttal csökkent.
A vas és acél elsődleges szállítója Kína lett (részesedése 5 százalékponttal nőtt), az Oroszországból származó behozatal visszaesett (9 százalékponttal csökkent a teljes uniós importból való részesedés).
A műtrágyák kereskedelme más mintát mutat. Oroszország importrészesedése 2021 harmadik negyedévi 27 százalékról 2022 harmadik negyedévére 17 százalékra csökkent, de 2023 harmadik negyedévében újra 27 százalékos volt.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.