Dinamikusan bővült az uniós gyertyakereskedelem 2022-ben

2023. 11. 01., 15:20

2022-ben az uniós tagországok 2,331 milliárd euró értékben importáltak gyertyát, ami 32 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest – tájékoztatott az Eurostat.

Az import közel háromnegyede más uniós tagországokból származott (74 százalék, 1,729 milliárd euró). A tagállamok ugyanebben az évben 2457 millió euró értékben exportáltak gyertyát, ami 2021-hez képest 27 százalékos növekedést jelent. Az exportált gyertyák túlnyomó többségét (79 százalékát) az EU-n belül értékesítették.

Németország 699 millió euró értékben importált gyertyát 2022-ben, ez a teljes exportvolumen 26 százaléka. A második legnagyobb gyertyaimportőr Hollandia, a harmadik Franciaország.

Az EU-n kívüli országokból származó gyertyaimport főként Kínából (425 millió euró, 71 százalék) érkezett, a második legnagyobb szállító a harmadik országok közül az Egyesült Királyság (55 millió euró, 9 százalék), a harmadik pedig Vietnam (41 millió euró, 7 százalék).

Az EU-tagállamok közül Lengyelország volt a legnagyobb gyertyaexportőr az EU-ban. Lengyelország 2022-ben 922 millió euró értékben exportált gyertyát (a teljes kivitel 38 százaléka), megelőzve Hollandiát (246 millió euró, 10 százalék) és Németországot (205 millió euró, 8 százalék).

Az EU-n kívüli országokba irányuló uniós gyertyakivitel közel harmadát az Egyesült Királyságban értékesítették (159 millió euró, azaz 30 százalék). Az uniós gyertyakivitel második és harmadik fő célpontja az Egyesült Államok (80 millió euró, 15 százalék) és Svájc (72 millió euró, 14 százalék).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS