Dinamikusan bővült az uniós gyertyakereskedelem 2022-ben

2023. 11. 01., 15:20

2022-ben az uniós tagországok 2,331 milliárd euró értékben importáltak gyertyát, ami 32 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest – tájékoztatott az Eurostat.

Az import közel háromnegyede más uniós tagországokból származott (74 százalék, 1,729 milliárd euró). A tagállamok ugyanebben az évben 2457 millió euró értékben exportáltak gyertyát, ami 2021-hez képest 27 százalékos növekedést jelent. Az exportált gyertyák túlnyomó többségét (79 százalékát) az EU-n belül értékesítették.

Németország 699 millió euró értékben importált gyertyát 2022-ben, ez a teljes exportvolumen 26 százaléka. A második legnagyobb gyertyaimportőr Hollandia, a harmadik Franciaország.

Az EU-n kívüli országokból származó gyertyaimport főként Kínából (425 millió euró, 71 százalék) érkezett, a második legnagyobb szállító a harmadik országok közül az Egyesült Királyság (55 millió euró, 9 százalék), a harmadik pedig Vietnam (41 millió euró, 7 százalék).

Az EU-tagállamok közül Lengyelország volt a legnagyobb gyertyaexportőr az EU-ban. Lengyelország 2022-ben 922 millió euró értékben exportált gyertyát (a teljes kivitel 38 százaléka), megelőzve Hollandiát (246 millió euró, 10 százalék) és Németországot (205 millió euró, 8 százalék).

Az EU-n kívüli országokba irányuló uniós gyertyakivitel közel harmadát az Egyesült Királyságban értékesítették (159 millió euró, azaz 30 százalék). Az uniós gyertyakivitel második és harmadik fő célpontja az Egyesült Államok (80 millió euró, 15 százalék) és Svájc (72 millió euró, 14 százalék).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS