Digitális munkavállalók: az Európai Parlament készen áll a tárgyalásokra az új szabályokról

2023. 02. 03., 17:13

Az Európai Parlament elfogadta tárgyalási mandátumát a digitális munkaügyi platformokon dolgozókra vonatkozó szabályokról.

A február 2-i ülésen 376 képviselő szavazott a tagállamokkal folytatandó tárgyalásokra vonatkozó mandátum mellett, 212-en ellene és 15-en tartózkodtak. Az új jogszabályról szóló tárgyalások akkor kezdődhetnek meg, ha a tagállamok is döntenek saját álláspontjukról.

Az új előírások azt szabályoznák, hogyan kell helyesen meghatározni a platformokon dolgozók foglalkoztatási státuszát, valamint azt, hogy a digitális munkaerő-platformok hogyan használjanak algoritmusokat és mesterséges intelligenciát a munkavállalók ellenőrzésére és értékelésére.

A tárgyalási mandátumot Roberta Metsola, az EP elnöke január 16.-án, hétfőn jelentette be a plenáris ülésen. Mivel a képviselők egytizede (egy vagy több képviselőcsoport vagy egyéni képviselő, illetve a kettő kombinációja) 24 órán belül kifogást emelt az ellen, a mandátumot a teljes ház előtti szavazásra kellett bocsátani (az eljárási szabályzat 71. cikke).

Európai Parlament

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS