Csökkent a nyár végén a munkanélküliek száma az Európai Unióban

2023. 10. 02., 12:08

A júliusi 6,0 százalék után augusztusban 5,9 százalék volt az átlagos munkanélküliségi ráta az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

(Az unió statisztikai hivatala 5,9 százalékról 6,0 százalékra módosította a júliusi rátára adott első becslését.)

Az Eurostat becslése szerint 2023 augusztusában 12,837 millió munkanélküli volt az EU-ban; a munkanélküliek száma júliushoz képest 112 ezerrel, éves összevetésben 335 ezerrel csökkent.

A nők munkanélküliségi rátája 6,2 százalék, a férfiaké 5,7 százalék volt, mindkét adat megegyezik az előző havival.

A fiatal (25 év alatti) munkanélküliek száma 2023 júliusában 2,687 millió volt, ami 14,0 százalékos „ifjúsági munkanélküliségi rátát” jelent (az adat megegyezik a júliusival). A fiatal munkanélküliek száma egy hónap alatt 10 ezerrel csökkent, és 141 ezerrel alacsonyabb a 2022. augusztusinál.

A legalacsonyabb, 2,5 százalékos júniusi munkanélküliséggel Csehország dicsekedhet, majd a 2,7 százalékos máltai és a 2,8 százalékos lengyel ráta következik. Kétszámjegyű munkanélküliséget csak Spanyolországban (11,5 százalék) és Görögországban (10,9 százalék) regisztráltak.

Magyarországon az uniós számítás szerint 4,0 százalékos volt augusztusban a munkanélküliség, ugyanakkora, mint egy hónappal korábban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS