Csökkent a munkanélküliség az EU-ban 2021 novemberében

2022. 01. 10., 13:55

Az októberi 6,7 százalék után 2021. novemberben 6,5 százalékos volt a munkanélküliség az Európai Unióban – jelentette az Eurostat.

Az unió statisztikai hivatalának becslése szerint 2021 novemberében az EU-ban 13,984 millió munkanélküli volt, 247 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Munkanélkülinek az számít, akiknek (i) nincs munkája, de (ii) a megkérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát és (iii) két héten belül munkába is tud állni.

A legalacsonyabb, 2,2 százalékos munkanélküliséget Csehországban regisztrálták. 4 százalék alatt volt a ráta Hollandiában (2,7), Lengyelországban (3,0), Németországban (3,2), Máltán (3,5) és Magyarországon (3,8). A munkanélküliek aránya csak két tagállamban haladta meg a 10 százalékot: Spanyolországban (14,1) és Görögországban (13,4).

A nők körében 6,8 százalékos, a férfiaknál 6,3 százalékos volt a munkanélküliség az EU-ban.

A 25 évnél fiatalabbak között 2,842 millió munkanélkülit számlált az Eurostat 2021. novemberben, ez a korosztályt tekintve 15,4 százalékos munkanélküliségi rátát jelent.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS