Brüsszel új jogszabályjavaslatokat fogadott el a bankok ellenállóképességének erősítésére

2021. 10. 27., 17:00

Az Európai Bizottság új intézkedéscsomagra vonatkozó javaslatokat fogadott el, hogy erősítse a bankok ellenállóképességét és felkészültségét a gazdasági sokkhatásokkal szemben, miközben továbbra is hozzájárulnak Európa gazdasági kilábalásához és az átálláshoz a klímasemlegességre.

Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, az új szabályjavaslatoknak – amelyek a Bázel III megállapodás végrehajtását foglalják magukba – célja a tőkekövetelmények jelentős emelése nélkül erősíteni a bankok ellenállóképességét, ezzel megőrizhető az uniós bankszektor versenyképessége. Az intézkedéscsomag, különösen a kisebb bankoknál csökkenti a megfelelési költségeket a prudenciális előírások enyhítése nélkül.

A javaslat értelmében a bankoknak a kockázatkezelés részeként módszeresen azonosítaniuk kell, közzé kell tenniük és kezelniük kell a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokat is. A javasolt intézkedések szavatolják, hogy a bankok figyelembe vegyenek fenntarthatósági megfontolásokat.

Az új szabály egyértelmű, megbízható és kiegyensúlyozott szabályokat állapít meg a szakmai alkalmasságára és üzleti megbízhatóságra a felügyeletek számára annak értékeléséhez, hogy a vezető beosztású alkalmazottak rendelkeznek-e a bank irányításához szükséges készségekkel és tudással. Foglalkozik továbbá az unión kívüli országok bankjai fióktelepeinek EU-n belüli letelepedésével is. Harmonizálja az e területre vonatkozó uniós szabályokat, ami lehetővé teszi a felügyeletek számára, hogy jobban kezeljék azokat a kockázatokat, amelyek a fióktelepekhez kapcsolódnak.

A jogszabálycsomagnak köszönhetően az uniós bankok megerősödnek, és támogatni tudják a gazdasági fellendülést, valamint a zöld és digitális átállást – tette hozzá az uniós biztos.

MTI/Gebauer Szabolcs, Brüsszel

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS