Betöltetlen álláshelyek aránya: a magyar adat ugyanakkora, mint az uniós átlag

Betöltetlen álláshelyek aránya: a magyar adat ugyanakkora, mint az uniós átlag
2023. 03. 20., 11:10

A harmadik negyedévi 2,9 százalék után 2022 negyedik negyedévében 2,8 százalékos volt a betöltetlen álláshelyek aránya az Európai Unióban – jelentette az Eurostat.

A betöltetlen és az összes (betöltött és betöltetlen) álláshely százalékos arányaként definiált mutató az unió statisztikai hivatalát tájékoztató tagállamok közül 2022 utolsó három hónapjában Ausztriában volt a legmagasabb (5,4 százalék), majd Belgium és Hollandia (mindkettő 4,5 százalék) következett.

A legalacsonyabb, 0,8 százalékos rátát Romániában és Bulgáriában regisztrálták, majd Lengyelország, Görögország és Spanyolország következett „holtversenyben”, 0,9 százalékkal.

A gazdaság nagy ágai közül (uniós átlagban) az iparban és az építőiparban 2,8, a szolgáltatások körében 3,1 százalékos volt a betöltetlen álláshelyek aránya.

2021 negyedik negyedévéhez képest a betöltetlen álláshelyek aránya 12 tagállamban nőtt, 11-ben csökkent, négyben pedig nem változott.

Magyarországon 2022 IV. negyedévben – az előző negyedévi 2,8 százalék után – 2,5 százalékos volt a betöltetlen álláshelyek aránya (ugyanannyi, mint egy évvel korábban).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS