Betöltetlen álláshelyek aránya: a magyar adat ugyanakkora, mint az uniós átlag

Betöltetlen álláshelyek aránya: a magyar adat ugyanakkora, mint az uniós átlag
2023. 03. 20., 11:10

A harmadik negyedévi 2,9 százalék után 2022 negyedik negyedévében 2,8 százalékos volt a betöltetlen álláshelyek aránya az Európai Unióban – jelentette az Eurostat.

A betöltetlen és az összes (betöltött és betöltetlen) álláshely százalékos arányaként definiált mutató az unió statisztikai hivatalát tájékoztató tagállamok közül 2022 utolsó három hónapjában Ausztriában volt a legmagasabb (5,4 százalék), majd Belgium és Hollandia (mindkettő 4,5 százalék) következett.

A legalacsonyabb, 0,8 százalékos rátát Romániában és Bulgáriában regisztrálták, majd Lengyelország, Görögország és Spanyolország következett „holtversenyben”, 0,9 százalékkal.

A gazdaság nagy ágai közül (uniós átlagban) az iparban és az építőiparban 2,8, a szolgáltatások körében 3,1 százalékos volt a betöltetlen álláshelyek aránya.

2021 negyedik negyedévéhez képest a betöltetlen álláshelyek aránya 12 tagállamban nőtt, 11-ben csökkent, négyben pedig nem változott.

Magyarországon 2022 IV. negyedévben – az előző negyedévi 2,8 százalék után – 2,5 százalékos volt a betöltetlen álláshelyek aránya (ugyanannyi, mint egy évvel korábban).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS