Az Európai Bizottság átlagosan kétévente méri fel, hogy az uniós állampolgárok miként ítélik meg az Európai Unió mezőgazdaságát, a vidéki térségek alakulását, valamint a Közös Agrárpolitikát (KAP). A 2020-as felmérés közelmúltban publikált eredményei alapján az európai polgárok és a magyar lakosság is – az elmúlt évekhez képest – összességében kedvezőbben vélekednek a gazdálkodókról és a KAP-ról.
Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága 2020. augusztus-szeptember folyamán végeztette el az EU 27 tagállamában 27 ezer válaszadó bevonásával az „Európaiak, a mezőgazdaság és a KAP” című felmérését, amelynek az volt a célja, hogy visszajelzést adjon arról, miként vélekedik az Európai Unió lakossága a mezőgazdaságról, a vidéki térségekről, valamint a Közös Agrárpolitikáról.
A felmérés olyan témákat jár körbe, mint például a mezőgazdaság és a vidéki térségek fontossága, a mezőgazdaság és a gazdálkodók szerepe a klímaváltozás elleni harcban, a vidéki térségek helyzete és annak változása, a gazdálkodók társadalmi felelőssége, az agrár- és vidékfejlesztési politika fő célkitűzései.
Az eredményeket ismertető jelentésben szó esik még a KAP-ból származó haszonról, a költségvetésről, a környezetbarátabb gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásáról, de még az erdők nyújtotta előnyökről is. A főigazgatóság megbízásából lefolytatott vizsgálatra 2007-tól kezdődően zömmel kétévente kerül sor, így a témákhoz kapcsolódó trendek is jól nyomon követhetők.
A közelmúltban közzétett eredmények alapján az Európai Unió jövője szempontjából a megkérdezettek 94 százaléka gondolta úgy, hogy az agrárium és a vidéki térségek fontos szerepet töltenek be, ezen belül 56 százalék pedig nagyon fontosnak ítélte meg ezeket. Magyarország esetében a megkérdezettek 95 százaléka vélekedett ugyanígy, ebből 43 százalék tartotta kiemelt fontosságúnak az agráriumot és a vidéki térségeket. A gazdálkodók társadalmi felelősségvállalásával kapcsolatban az európai válaszadók többsége elsősorban a biztonságos, egészséges és jó minőségű élelmiszerekkel való ellátást jelölte meg, ezt követte az állattartás során az állatok jólétének biztosítása, harmadikként pedig a környezetvédelemben és a klímaváltozás elleni küzdelemben betöltött szerep jelent meg.
A magyar megkérdezettek elsősorban ugyancsak az élelmezésbiztonságot emelték ki, másodsorban viszont a népesség ellátását biztosító élelmiszer minőségét és sokszínűségét jelölték meg, harmadsorban pedig a vidéki élet ösztönzését és a vidéki életszínvonal emelését választották.
A megkérdezettek 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már hallott az EU által a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásról. Ez az arány a 2020-ban végzett vizsgálat során 6 százalékponttal magasabb értéket ért el a 2017-ben mérthez képest, azaz egyre több uniós polgár szerez tudomást a KAP-ról. Érdemes ezen belül kiemelni a magyar válaszadók eredményeit, hiszen a megkérdezettek 72 százaléka hallott már a Közös Agrárpolitikáról, amely arány 11 százalékponttal nagyobb, mint három évvel ezelőtt volt.
Jelentős mértékben javult a megítélése annak is, hogy a KAP mennyiben tölti be a neki szánt szerepet. A stabil élelmiszerkínálat biztosítása esetében a megkérdezettek 80 százaléka – Magyarország esetében 90 százaléka – értett egyet az állítással. A biztonságos, egészséges és jó minőségű élelmiszerekkel való ellátást 72 százalék jelölte meg igazként, míg a magyar válaszadók 83 százaléka állította ugyanezt. A válaszadók többsége úgy értékelte, hogy a Közös Agrárpolitika beváltja a hozzá fűzött reményeket. E témakörben a magyar állampolgárok megítélése általában véve nagyobb mértékben javult, mint az uniós polgároké.
Arra a kérdésre, miszerint a KAP nem csak a gazdálkodók számára jelent hasznot, a felmérésben résztvevők 76 százaléka válaszolt igennel, és mindössze 19 százalékuk fejezte ki egyet nem értését, míg a magyar megkérdezettek 86 százaléka értett egyet a fenti állítással, és csupán 13% válaszolt nemmel. A gazdálkodók jövedelemtámogatásáról az uniós állampolgárok 47 százalék gondolta azt, hogy az EU pénzügyi támogatása elegendőnek bizonyul – Magyarországon a megkérdezettek 64 százaléka vélekedett így –, ugyanakkor 39 százalék túl alacsonynak vélte a jelenlegi támogatási szintet; ráadásul ez utóbbi véleményt alkotók tábora 13 százalékponttal nőtt az elmúlt három évben.
A következő tíz év finanszírozását tekintve a Közös Agrárpolitika megítélése összességében pozitívnak bizonyult, hiszen a válaszadók többsége (56 százalék) a termelőknek járó támogatás növekedését szeretné látni a jövőben – három évvel ezelőtt a megkérdezettek mindössze 44 százaléka nyilatkozott támogatóan a finanszírozás növeléséről. Hasonló mértékű pozitív elmozdulás (+12 százalékpont) volt tapasztalható a korábbi értékhez képest a magyar válaszadók körében is, ahol 44 százalék állt ki az agrártámogatások növelése mellett.
Az „Európaiak, a mezőgazdaság és a KAP” című Eurobarométer-felmérés eredményei alapján a korábbi évekhez képest általánosságban javult a gazdálkodók és a Közös Agrárpolitika megítélése is uniós és hazai szinten egyaránt, legyen szó akár társadalmi felelősségvállalásról, vagy éppen az uniós támogatások hasznosulásáról.
Ugyanakkor fontos visszajelzés ez az európai agrárium szereplői számára egy olyan periódusban, amikor a következő időszaki KAP jogszabályok tárgyalása során szükség van az agrár-élelmiszeripar megerősített pozíciójára, és annak társadalmi elfogadottságára.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.