Adóterhelés az EU-ban: 10 „megtermelt” euróból 4 a „közösbe” ment 2023-ban

2024. 11. 04., 11:04

A 2022. évi 40,7 százalék után 2023-ban kereken 40,0 százalék volt az adó/GDP arány az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

A beszedett adók és társadalombiztosítási hozzájárulások összege ugyanakkor emelkedett: a 2023. évi 6883 milliárd euró 308 milliárd euróval haladja meg az egy évvel korábbit. (Uniós átlagban tehát a GDP dinamikusabban nőtt, mint az „aggregált” adóteher.)

Az adók és társadalombiztosítási hozzájárulások GDP-hez viszonyított aránya 2023-ban (is) jelentős eltéréseket mutatott az egyes uniós országok között – hangsúlyozza az unió statisztikai hivatalának közleménye. A ráta Franciaországban (45,6 százalék), Belgiumban (44,8 százalék) és Dániában (44,1 százalék) volt a legmagasabb, Írországban (22,7 százalék), Romániában (27,0 százalék) és Máltán (27,1 százalék) pedig a legalacsonyabb.

2023-ban az előző évhez képest 11 tagállamban nőtt az adó/GDP arány, a legnagyobb növekedést Cipruson (35,9 százalékról 38,8 százalékra) és Luxemburgban (40,2 százalékról 42,8 százalékra) figyelték meg. 12 tagállamban regisztráltak 0,1 százalékpontot meghaladó mértékű csökkenést, a legnagyobbat Görögországban (a 42,8 százalékról 40,7 százalékra) és Franciaországban (47,6 százalékról 45,6 százalékra).

Magyarországon a beszedett adók és járulékok összege „együtt mozgott” a GDP-vel: az adó/GDP arány 2022-ben és 2023-ban egyaránt 35,1 százalék volt. (A GDP 2023-ban 0,7 százalékkal csökkent év/év alapon.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS