A 2022. évi 40,7 százalék után 2023-ban kereken 40,0 százalék volt az adó/GDP arány az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.
A beszedett adók és társadalombiztosítási hozzájárulások összege ugyanakkor emelkedett: a 2023. évi 6883 milliárd euró 308 milliárd euróval haladja meg az egy évvel korábbit. (Uniós átlagban tehát a GDP dinamikusabban nőtt, mint az „aggregált” adóteher.)
Az adók és társadalombiztosítási hozzájárulások GDP-hez viszonyított aránya 2023-ban (is) jelentős eltéréseket mutatott az egyes uniós országok között – hangsúlyozza az unió statisztikai hivatalának közleménye. A ráta Franciaországban (45,6 százalék), Belgiumban (44,8 százalék) és Dániában (44,1 százalék) volt a legmagasabb, Írországban (22,7 százalék), Romániában (27,0 százalék) és Máltán (27,1 százalék) pedig a legalacsonyabb.
2023-ban az előző évhez képest 11 tagállamban nőtt az adó/GDP arány, a legnagyobb növekedést Cipruson (35,9 százalékról 38,8 százalékra) és Luxemburgban (40,2 százalékról 42,8 százalékra) figyelték meg. 12 tagállamban regisztráltak 0,1 százalékpontot meghaladó mértékű csökkenést, a legnagyobbat Görögországban (a 42,8 százalékról 40,7 százalékra) és Franciaországban (47,6 százalékról 45,6 százalékra).
Magyarországon a beszedett adók és járulékok összege „együtt mozgott” a GDP-vel: az adó/GDP arány 2022-ben és 2023-ban egyaránt 35,1 százalék volt. (A GDP 2023-ban 0,7 százalékkal csökkent év/év alapon.)
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.