Csupán két ország van az Európai Unióban, ahol a 25–34 éves korosztályban a 30 százalékot sem éri el a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.
Az Európai Unióban élő 25–34 év közötti fiatalok 43 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2023-ban, ami 1 százalékpontos növekedést jelent 2022-höz képest – számolt be az Eurostat. Az uniós célkitűzés szerint 2030-ra ebben a korosztályban 45 százalékot kell elérnie a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának. 13 tagállam már elérte ezt a célt: Írország (63 százalék), Ciprus (62 százalék), Luxemburg (60 százalék), Litvánia (57 százalék), Hollandia (55 százalék), Svédország (54 százalék), Spanyolország és Franciaország (egyaránt 52 százalék), Belgium (50 százalék), Dánia (49 százalék), Málta és Lengyelország (egyaránt 46 százalék), valamint Lettország (45 százalék).
A felsőfokú végzettségű fiatalok aránya Romániában (23 százalék), a „munkaalapú társadalmat” építő Magyarországon (29 százalék) és Olaszországban (31 százalék) volt a legalacsonyabb 2023-ban.
A 25–34 évesek között a nők nagyobb arányban rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, mint a férfiak (uniós átlagban 49 vs. 38 százalék). A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az összes tagállamban magasabb volt a nők körében 2023-ban, a különbség Németországban volt a legkisebb (5 százalékpont), Észtországban, Lettországban és Szlovéniában pedig a legnagyobb (24 százalékpont).
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.