„A Clean Planet for All”: Brüsszelben tárgyaltak a szakminisztériumok képviselői

2018. 12. 27., 18:06

Első alkalommal folytattak véleménycserét a tagállamok szakminisztériumi vezetői az Európai Unió hosszú távú dekarbonizációs stratégiájáról szóló bizottsági közleményről (A Clean Planet for All) az Energia és a Környezetvédelmi Tanácson 2018. december 19-20-án, Brüsszelben.

A stratégia által vizsgált különböző kibocsátás-csökkentési forgatókönyvek közül az Európai Bizottság és több tagállam is a legambiciózusabbakat preferálja, amelyek azt feltételezik, hogy Európa üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2050-re nullára csökken.

A vitában többen hangsúlyozták a társadalmi és gazdasági hatások elemzésének fontosságát, a döntéseket megelőző széles körű egyeztetés szükségességét. Gyakran fogalmazódott meg elvárásként a gazdasági versenyképesség és a tagállamok sajátosságainak figyelembevétele, a technológiasemlegesség és a költséghatékonyság igénye. A magyar delegáció vezetője, Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a magyar energiamixben a dekarbonizált gazdaság felé történő átmenetben a megújulók mellett fontos szerepet játszik a nukleáris energia, amely nélkül a Párizsi Megállapodás végrehajtása másutt is nehézségekbe ütközne. Magyarország fontosnak tartja, hogy a megújuló energiaforrásokra vonatkozó, nagyon ambiciózus célok elérését megfelelő források támogassák, és a jövőbeni szabályozás a költséghatékonyság érdekében a lehető legnagyobb rugalmasságot biztosítsa a tagállamok számára.

A december 19-i Energia Tanácson a miniszterek tájékoztatást kaptak a villamosenergia belső piaci tervezetekkel kapcsolatban az Európai Parlamenttel létrejött előzetes megállapodásról.

Az irányelv rendelkezései a szabályozott árak kivezetési határidő nélküli fenntartását biztosítják a védendő fogyasztók, így különösen az energiaszegény háztartások és mikrovállalkozások számára. Az energiatermelés ellátásbiztonsági tartalékként való támogatását uniós és nemzeti értékelés alapján lehet bevezetni az állami támogatási szabályokkal összhangban. A kompromisszum szerint azonban új szenes erőművek már nem, míg a meglévők legfeljebb 2025. július 1-ig részesülhetnek támogatásban. A korlátozás alól mentesül ugyanakkor minden 2019. december 31-ig megkötött és a bizottság által jóváhagyott támogatási szerződés. Magyarország üdvözölte a megállapodás létrejöttét, mert az kiszámítható szabályozási környezetet teremt az árampiacon, és jó hatással lesz a beruházások ösztönzésére is. A kompromisszumra vonatkozó magyar álláspontot a végleges szöveg ismeretében alakítják ki.

A december 20-i Környezetvédelmi Tanácson a miniszterek vitát folytattak az EU közlekedési ágazatának zöldítését célzó szabályozási keret egyik eleméről, a nehézgépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséről. Kaderják Péter elmondta: a növekvő környezetszennyezés megfékezése miatt hazánk is támogatja a kibocsátás-csökkentési célok bevezetését. Fontos a közlekedési ágazat további dekarbonizációja, azonban nem szabad elfeledkezni a munkahelyekről, a gazdasági növekedésről és az európai gyártók versenyképességéről sem. Az államtitkár kiemelte, hogy az alternatív és szintetikus üzemanyagok jelentős szerepet játszanak a közlekedés dekarbonizációjában, és javasolta, hogy a 2022-es felülvizsgálat során a bizottság vizsgálja meg ezeknek a jövőbeli szerepét, elterjedésük ösztönzésének lehetőségeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyes uniós tagállamokban – így Magyarországon is – évről évre nő a használt nehézgépjárművek behozatala. Ezért kezdeményezte, hogy a 2022-es felülvizsgálat keretében az Európai Bizottság elemezze az új szabályozás hatásait az uniós használtgépjármű-piacra.

A miniszterek véleménye leginkább az ambíciószint kapcsán tért el, de végül elfogadták az elnökség kompromisszumos javaslatát, amely a 2030-as kibocsátás-csökkentési célt 30 százalékban határozza meg, feltéve, hogy a 2022-es felülvizsgálat során nem születik más döntés. A felülvizsgálat során az Európai Bizottságnak elemeznie kell az alternatív és szintetikus üzemanyag lehetséges szerepét a kibocsátás-csökkentésben. A létrejött politikai megállapodás alapján az Európai Tanács januárban megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel. (ITM Kommunikáció)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS