Alkalmi munka

Itt találod az összes cikket a „alkalmi munka” témában!

Július 1-től évente maximum 120 napot lehet alkalmi és idénymunkában dolgozni

Július 1-től évente maximum 120 napot lehet alkalmi és idénymunkában dolgozni

Havonta átlagosan 300 ezren dolgoznak egyszerűsített foglalkoztatással, őket és munkáltatóikat is érinti a július 1-jei változás. Ettől az időponttól senki nem dolgozhat többet évente 120 napnál idénymunkában és alkalmi munkában.
2025. 05. 06., 14:05
HumánCentrum: a nyugdíjasok lehetnek az EFO-szigorítások nyertesei

„A diákokhoz hasonlóan a nyugdíjasok is kiválóan bevethetőek azokban az időszakokban, amikor hirtelen megnövekszik a munkaerőigény – legyen szó pénzügyi beszámolók összeállításáról, kereskedelmi kampányok lebonyolításáról, háttértámogatást igénylő irodai munkákról vagy a turisztikai szektor pünkösdi és nyári csúcsszezonjairól.”

2024. 08. 16., 11:10
Sokat kockáztat, aki nem jelenti be alkalmi munkavállalóját

Népszerű az egyszerűsített foglalkoztatás, júliusban 350 ezren dolgoztak így. Az adózás is egyszerű és kedvezményes, de nagyon sokat kockáztat az, aki elfelejti bejelenteni az alkalmi munkavállalóját – figyelmeztet az adóhivatal.

2021. 09. 28., 18:30
Egyre nő az egyszerűsített foglalkoztatás népszerűsége

A munkavállalók szabályszerű bejelentéséről átmeneti, néhány napos foglalkoztatás esetén sem szabad megfeledkezni. A törvényi kötelezettség mellett mindez a munkáltatók és a foglalkoztatottak oldalán is számos előnnyel jár.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS