Még mindig az ingatlan az egyik legjobb befektetés

2021. 04. 21., 12:15

Egy tavaly decemberben publikált kutatás eredménye szerint Magyarországon a háztartások anyagi javainak 67,5 százaléka ingatlan vagyon. Bár a koronavírus-járvány kezdetén érzékelhető volt a piacon egy erős megtorpanás, egy évvel később már a kissé hektikus körülmények ellenére is visszatértek a befektetők. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa kevés esélyt lát arra, hogy a 2008-as válsághoz hasonlóan feleződjenek az árak, a hozam és a várható értéknövekedés miatt pedig jó üzletnek gondolja a lakásvásárlást, az ingatlanokat ugyanis nem terhelik jelentős adók.

Magyarországon a családok megtakarításaikat döntően ingatlanokba, lakásokba fektetik, ezt támasztja alá az a hivatalos statisztika, miszerint a háztartások reáleszközeinek, vagyis anyagi, tárgyi formában rendelkezésre álló vagyoni elemeinek több, mint kétharmada ingatlan.

2020. márciusában, a járvány elején, sok ingatlantulajdonos aggódott amiatt, hogy a lakásárak zuhanórepülésbe kezdhetnek és ezt követően majd egy lassú növekedés következik, de nem így történt. Valóban volt egy jelentősebb árcsökkenés, de szűk egy év alatt vissza is kúsztak a számok a korábbi szintre.

Bátorítják a vásárlókat

Gadanecz Zoltán
, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint most még kiszámíthatatlan a piac, ezért nehezebb meghatározni egy-egy ingatlan értékét. Éppen ezért kifejezetten ajánlott szakértőhöz fordulni, aki ebben az időszakban is meg tudja mondani, hogy az adott lakástípusra mennyire van kereslet, hogyan alakulnak a négyzetméterárak, a szakértőknél ugyanis a napi rutin része az árazás, rálátnak az egész területre.

„Biztató, hogy a 2008-as gazdasági világválsággal szemben most nem feleződtek le az árak, és az előrejelzések szerint már nem is fognak. Akkor négy év kellett ahhoz, hogy helyrerázódjon a piac, most egy esztendő is elég volt erre. Mindez annak köszönhető, hogy az állam támogatásokkal pörgeti az iparágat, a bankok hitelezési hajlandósága ezáltal megmaradt, ami pedig a vásárlókat bátorítja. Ez a körforgás állandósulni látszik” – fogalmazott Gadanecz Zoltán.

Mint mondta, az utóbbi hónapokban a hétköznapi befektetők kezdtek el leginkább mozgolódni, keresik a jó vételeket és figyelemmel kísérik a piac változásait. Az úgynevezett szükségvásárlók, akik jellemzően nagyobb ingatlanba szeretnének költözni vagy más városban kezdenének új életet, szintén jelen vannak, feltehetően ebben nagy szerepe van az állami támogatásoknak.

Nyugaton nem éri meg ingatlant venni, itthon annál inkább

Gadanecz Zoltán kiemelte, nem meglepő, hogy az ingatlanpiaci befektetések száma nem apad. 

„Magyarországon az ingatlanadó mértéke nem olyan nagy, mint Nyugaton. Külföldön nem éri meg házat vagy lakást birtokolni, mert ha nincs hasznosítva, folyamatos veszteséget termel. Mivel nálunk a terhek nem jelentősek, jó hozamot ad az ingatlan. A befektetői jelenlét a piacon összességében árfelhajtó hatású” – értékelt.

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonos kevés esélyt lát arra, hogy csökkenjenek az árak, hosszú távon inkább egy lassú emelkedést vár. Emellett szerinte az ingatlanbefektetés mellett szól az is, hogy tulajdonképpen csak egyetlen vetélytársa van, az pedig az állampapír, azon kívül minden kockázatosnak számít a jelenlegi piaci környezetben.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS