Az idei évet legalább olyan sikeresnek jósolja a CBRE 2019-es Ingatlanbefektetési Kilátások című kutatása, mint 2018-at. Úgy vélik, az idén 1,3-1,5 milliárd euró befektetésre váró tőke érkezhet Magyarországra, alig kevesebb, mint tavaly, és ez a tendencia jellemzi az egész közép-kelet-európai régiót is.
A CBRE kutatása szerint a befektetői volumen, bár konzervatívnak mutatkozik főként a kínálat hiánya miatt, az üzleti aktivitás az eladói oldalon jellemzően erősödni fog az elmúlt évhez képest.
Az ingatlanpiac szereplők várakozásaira vonatkozó évente végzett kutatása szerint a GDP régiós és magyarországi erősödése alapján a válaszadók több mint 30 százaléka még sikeresebb üzleti évre számít 2019-ben, mint amilyen 2018 volt.
A közlemény idézi Kibédi-Varga Lórántot, a CBRE ügyvezető igazgatóját, aki elmondta: „2019 nagyon izgalmas év lesz, a magyarországi eredmények jól rezonálnak arra, ami a globális és régiós piacon is történik, oda kell figyelni az építőipart is sújtó munkaerőhiányra és a demográfiai adatokra”.
A globális befektetők nagy hányadának aktivitása főként eladói oldalon nőtt 2018-hoz képest (2 százalékkal), ugyanakkor a vevők aktivitása visszafogottságot tükröz. Világméretekben a kereskedelmi ingatlantípusok sorában enyhülés tapasztalható a logisztikai területen, az irodapiac tovább erősödik, a hotelpiac megőrzi stabilitását a korábbi évekhez képest.
A szektor szakembereinek véleményét összegezve 3 bázispontos csökkenést várnak az irodapiac és 9 bázispontos csökkenést a prémium kategóriás ipari ingatlanok hozamában. Ugyanakkor a lakossági piac esetében a hozamok enyhe, 6 bázispontos emelkedését várja a konszenzusos előrejelzés.
A Los Angeles-i székhelyű CBRE Group a világ legnagyobb kereskedelmi ingatlan- és befektetési vállalata, a Fortune 500 lista, valamint a S&P 500 index szereplője. A cég több mint 90 ezer alkalmazottat foglalkoztat világszerte. (MTI)
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.