Ingatlanpiac: visszatérhetünk a normális kerékvágásba?

2021. 04. 14., 16:45

A Deloitte felmérésében részt vevő ingatlanpiaci szereplők a közép-európai ingatlanpiacnak a pandémia előtti állapotához való visszatérésére számítanak.

  • Az ingatlanpiaci szereplők kedvezőbb gazdasági klímára számítanak.
  • A válaszadók csaknem fele az ingatlanszektor fellendülésére (49 százalék) és a befektetési volumenek (48 százalék) növekedésére számít.
  • A járvány a lakó és ipari ingatlanokat érintette legkevésbé.

A Deloitte Central Europe ingatlanszakértők véleményét bemutató új felmérésből kiderül, hogy az ingatlanfejlesztők, befektetők és piaci tanácsadók a járvány leküzdését követően az ingatlanpiac fellendülésére számítanak.

A Deloitte legfrissebb jelentése a 2020-ben készült legutóbbi kiadás után 10 hónappal jelent meg. A legutóbbi kiadás első felmérése 2020 januárjában készült, közvetlenül a COVID-19 járvány kitörése előtt, míg a második felmérés 2020 áprilisában készült, amikor már szembesültünk a széleskörű lezárások ingatlanpiaci hatásaival.

Jelentős különbségeket láthatunk a mostani felmérés eredményei és a tavalyi kiadás második felmérésének eredményei között. Megnyugtató módon, a 2021. január-februári eredmények sokkal inkább a 2020. januári pozitív hangulatot idézik, ami jelentős elmozdulást jelent a 2020. áprilisi negatív véleményektől.

Kohári Gábor MRICS, a Deloitte ingatlan-tanácsadási csoportjának vezetője szerint „a járvány tavalyi első pár hónapjában kifejezett negatív piaci hangulattal szemben a közép-európai válaszadók az ingatlanpiaci kilátásokról most sokkal pozitívabb képet festettek. Fokozott piaci aktivitásra, magasabb tranzakciós volumenekre és kedvezőbb hitelfinanszírozási lehetőségekre számítanak. A várakozásaik már alapvetően a járvány előtti optimista hangulatot idézik.”

A felmérésből az alábbi főbb következtetéseket vonhatók le:

  • 2020 második negyedévében egyetlen válaszadó sem számított arra, hogy a régió ingatlanszektora az elkövetkező évben növekedhet, és azt is csak a választ adók 4 százaléka remélte, hogy a helyzet változatlan marad. 2021 első negyedévében 39 százalékuk várt javulást, 37 százalék pedig változatlan helyzetre számít.
  • 2020 második negyedévében a válaszadóknak csupán 3 százaléka várta a hitelfinanszírozási környezet javulását, míg 75 százalékuk a környezet romlására voksolt. 2021 első negyedévében a választ adóknak már 24 százaléka várt javulást, 47 százalék pedig változatlan környezetre számít.
  • 2020 áprilisában a válaszadók 88 százaléka nyilatkozta azt, hogy az általános piaci aktivitás csökkenésére számít az elkövetkező hónapokban, és csak 5 százalék jósolt növekedést. 2021 első negyedévében a pesszimista válaszok az összes válasznak már csak 21 százalékát tették ki (közel a 2020 első negyedévére jellemző 18 százalékhoz), és a válaszadók 46 százaléka a piaci aktivitás növekedését várta.

A vállalati stratégiára gyakorolt hatás

A Deloitte 2020. évi Közép-európai ingatlanpiaci hangulatjelentése szerint a járvány hatására az ingatlanfejlesztők csaknem 81 százaléka, a befektetők 75 százaléka és a tanácsadók 76 százaléka volt kénytelen változtatni a vállalatuk stratégiáján. Az első csoportba tartozók azóta alkalmazkodtak az új helyzethez, 2021 első negyedévétől a befektetőknek csupán a kisebb hányada számolt be arról, hogy a pandémia stratégiaváltásra készteti őket.

Befektetési lehetőségek növekedése

A válaszadók többsége több ingatlanpiacon megjelenő befektetési termékre számít a közeljövőben, ezzel folytatódhat az a trend, ami 2020 második negyedévében kezdődött, amikor a válaszadók 53 százaléka növekedésre számított (a 2019-es 36 százalékhoz képest). Különösen Lengyelországban kiemelkedően pozitívak a várakozások, ahol a válaszadók 72 százaléka több befektetési lehetőségre számít.

Ingatlanfejlesztők: az értékesítés jelenleg a legnagyobb kihívás

Az ingatlanfejlesztők csaknem fele (45 százalék) számára a legnagyobb kihívás jelenleg a projektjeik értékesítése, ami enyhe növekedés a 2020 második negyedévi 38 százalékos adathoz képest. Ez markánsan nagyobb, mint a 2019-es és az 2020 első negyedévében mért 6 százalékos arány. A projektfinanszírozás nehézségeit kiemelők aránya nagymértékben csökkent, a 2020 második félévi 35 százalékról 18 százalékra.

Noha a járvány időszakában a pozitív várakozásokat megfogalmazók aránya lecsökkent, 2021 első negyedévében a korábbi 0 százalékkal szemben az ingatlanfejlesztők 13 százaléka már a projektjeik nyereségességének a növekedésére számít. A Deloitte Közép-európai ingatlanpiaci hangulatjelentésének ez az egyik legpozitívabb üzenete.

Befektetők: növekvő hangsúly az új lehetőségeken

A befektetők 2020 második negyedévéhez mérten már kevésbé konzervatívak. Korábban 63 százalékuk a meglévő ingatlanportfoliójuk kezelésre összpontosított. 2021 első negyedévére ez az arány 53 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan azok aránya, akik már újabb befektetési lehetőségeket is keresnek 31 százalékról 41 százalékra nőtt.

Tanácsadók: pozitívabbak a kilátások

Mostanra a tanácsadók is pozitívabban állnak ügyfeleik befektetéseihez. A tanácsadók szerint az ügyfeleik új piacok iránti érdeklődés vissza fog térni a járvány előtti szintre (2021-ben 22 százalék nyilatkozta ezt, míg 2019-ben 25 százalék, 2020 második negyedévében pedig 0 százalék).

Piaci szektorok: győztesek és vesztesek

A válaszadók úgy vélik, a járvány hatására kialakult okozta negatív gazdasági folyamatok a lakó és ipari/logisztikai szegmenseket érintette legkevésbé. Legtöbbjük szerint a kiskereskedelem, a hotel, a turizmus és szabadidős szektorok a legsúlyosabban érintett ágazatok.

„Bár továbbra is számos bizonytalanság övezi a várt kilábalást, de a kilenc hónappal ezelőtti negatív várakozások után most a legtöbb szakértő látni véli a fényt az alagút végén és a várakozások az elmúlt évhez képest már jelentős pozitív elmozdulást mutatnak. A járványt követően is velünk maradhat ugyanakkor néhány újkeletű kihívás. Reményeink szerint a piaci szereplők nagy többsége ezeket az új kihívásokat is sikeresen fogja tudni kezelni” – mondtaKohári Gábor. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.