Ingatlanpiac: visszatérhetünk a normális kerékvágásba?

2021. 04. 14., 16:45

A Deloitte felmérésében részt vevő ingatlanpiaci szereplők a közép-európai ingatlanpiacnak a pandémia előtti állapotához való visszatérésére számítanak.

  • Az ingatlanpiaci szereplők kedvezőbb gazdasági klímára számítanak.
  • A válaszadók csaknem fele az ingatlanszektor fellendülésére (49 százalék) és a befektetési volumenek (48 százalék) növekedésére számít.
  • A járvány a lakó és ipari ingatlanokat érintette legkevésbé.

A Deloitte Central Europe ingatlanszakértők véleményét bemutató új felmérésből kiderül, hogy az ingatlanfejlesztők, befektetők és piaci tanácsadók a járvány leküzdését követően az ingatlanpiac fellendülésére számítanak.

A Deloitte legfrissebb jelentése a 2020-ben készült legutóbbi kiadás után 10 hónappal jelent meg. A legutóbbi kiadás első felmérése 2020 januárjában készült, közvetlenül a COVID-19 járvány kitörése előtt, míg a második felmérés 2020 áprilisában készült, amikor már szembesültünk a széleskörű lezárások ingatlanpiaci hatásaival.

Jelentős különbségeket láthatunk a mostani felmérés eredményei és a tavalyi kiadás második felmérésének eredményei között. Megnyugtató módon, a 2021. január-februári eredmények sokkal inkább a 2020. januári pozitív hangulatot idézik, ami jelentős elmozdulást jelent a 2020. áprilisi negatív véleményektől.

Kohári Gábor MRICS, a Deloitte ingatlan-tanácsadási csoportjának vezetője szerint „a járvány tavalyi első pár hónapjában kifejezett negatív piaci hangulattal szemben a közép-európai válaszadók az ingatlanpiaci kilátásokról most sokkal pozitívabb képet festettek. Fokozott piaci aktivitásra, magasabb tranzakciós volumenekre és kedvezőbb hitelfinanszírozási lehetőségekre számítanak. A várakozásaik már alapvetően a járvány előtti optimista hangulatot idézik.”

A felmérésből az alábbi főbb következtetéseket vonhatók le:

  • 2020 második negyedévében egyetlen válaszadó sem számított arra, hogy a régió ingatlanszektora az elkövetkező évben növekedhet, és azt is csak a választ adók 4 százaléka remélte, hogy a helyzet változatlan marad. 2021 első negyedévében 39 százalékuk várt javulást, 37 százalék pedig változatlan helyzetre számít.
  • 2020 második negyedévében a válaszadóknak csupán 3 százaléka várta a hitelfinanszírozási környezet javulását, míg 75 százalékuk a környezet romlására voksolt. 2021 első negyedévében a választ adóknak már 24 százaléka várt javulást, 47 százalék pedig változatlan környezetre számít.
  • 2020 áprilisában a válaszadók 88 százaléka nyilatkozta azt, hogy az általános piaci aktivitás csökkenésére számít az elkövetkező hónapokban, és csak 5 százalék jósolt növekedést. 2021 első negyedévében a pesszimista válaszok az összes válasznak már csak 21 százalékát tették ki (közel a 2020 első negyedévére jellemző 18 százalékhoz), és a válaszadók 46 százaléka a piaci aktivitás növekedését várta.

A vállalati stratégiára gyakorolt hatás

A Deloitte 2020. évi Közép-európai ingatlanpiaci hangulatjelentése szerint a járvány hatására az ingatlanfejlesztők csaknem 81 százaléka, a befektetők 75 százaléka és a tanácsadók 76 százaléka volt kénytelen változtatni a vállalatuk stratégiáján. Az első csoportba tartozók azóta alkalmazkodtak az új helyzethez, 2021 első negyedévétől a befektetőknek csupán a kisebb hányada számolt be arról, hogy a pandémia stratégiaváltásra készteti őket.

Befektetési lehetőségek növekedése

A válaszadók többsége több ingatlanpiacon megjelenő befektetési termékre számít a közeljövőben, ezzel folytatódhat az a trend, ami 2020 második negyedévében kezdődött, amikor a válaszadók 53 százaléka növekedésre számított (a 2019-es 36 százalékhoz képest). Különösen Lengyelországban kiemelkedően pozitívak a várakozások, ahol a válaszadók 72 százaléka több befektetési lehetőségre számít.

Ingatlanfejlesztők: az értékesítés jelenleg a legnagyobb kihívás

Az ingatlanfejlesztők csaknem fele (45 százalék) számára a legnagyobb kihívás jelenleg a projektjeik értékesítése, ami enyhe növekedés a 2020 második negyedévi 38 százalékos adathoz képest. Ez markánsan nagyobb, mint a 2019-es és az 2020 első negyedévében mért 6 százalékos arány. A projektfinanszírozás nehézségeit kiemelők aránya nagymértékben csökkent, a 2020 második félévi 35 százalékról 18 százalékra.

Noha a járvány időszakában a pozitív várakozásokat megfogalmazók aránya lecsökkent, 2021 első negyedévében a korábbi 0 százalékkal szemben az ingatlanfejlesztők 13 százaléka már a projektjeik nyereségességének a növekedésére számít. A Deloitte Közép-európai ingatlanpiaci hangulatjelentésének ez az egyik legpozitívabb üzenete.

Befektetők: növekvő hangsúly az új lehetőségeken

A befektetők 2020 második negyedévéhez mérten már kevésbé konzervatívak. Korábban 63 százalékuk a meglévő ingatlanportfoliójuk kezelésre összpontosított. 2021 első negyedévére ez az arány 53 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan azok aránya, akik már újabb befektetési lehetőségeket is keresnek 31 százalékról 41 százalékra nőtt.

Tanácsadók: pozitívabbak a kilátások

Mostanra a tanácsadók is pozitívabban állnak ügyfeleik befektetéseihez. A tanácsadók szerint az ügyfeleik új piacok iránti érdeklődés vissza fog térni a járvány előtti szintre (2021-ben 22 százalék nyilatkozta ezt, míg 2019-ben 25 százalék, 2020 második negyedévében pedig 0 százalék).

Piaci szektorok: győztesek és vesztesek

A válaszadók úgy vélik, a járvány hatására kialakult okozta negatív gazdasági folyamatok a lakó és ipari/logisztikai szegmenseket érintette legkevésbé. Legtöbbjük szerint a kiskereskedelem, a hotel, a turizmus és szabadidős szektorok a legsúlyosabban érintett ágazatok.

„Bár továbbra is számos bizonytalanság övezi a várt kilábalást, de a kilenc hónappal ezelőtti negatív várakozások után most a legtöbb szakértő látni véli a fényt az alagút végén és a várakozások az elmúlt évhez képest már jelentős pozitív elmozdulást mutatnak. A járványt követően is velünk maradhat ugyanakkor néhány újkeletű kihívás. Reményeink szerint a piaci szereplők nagy többsége ezeket az új kihívásokat is sikeresen fogja tudni kezelni” – mondtaKohári Gábor. 

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS